Szerző: ZGUT EDIT
2018.07.18.
Donald Trumpnak már az elnöki kampánya is rendkívüli volt abban a tekintetben, hogy egyszerre ment neki a második világháború után kialakult nemzetközi rend három fontos tartópillérének: a NATO-nak, az Európai Uniónak és a globális szabadkereskedelemnek. Bár az elemzők többsége konszolidációban reménykedett, Trump megválasztása után nemhogy normalizálta volna az elnökválasztási kampányára jellemző EU-ellenes retorikát, hanem nyílt kereskedelmi háborút hirdetett, és az USA ellenségének nevezte Európát. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a múlt héten határozottan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, felszólítva, hogy becsülje meg szövetségeseit, miután nincsen belőlük olyan sok, és gondoljon erre akkor, amikor Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Oszd meg és uralkodj!
Csehi Róbert közgazdász szerint Trump kereskedelempolitikája nagyjából úgy foglalható össze, hogy minden olyan terület igazságtalanul működik, ahol az Egyesült Államok negatív kereskedelmi egyeleget produkál, viszont egyetlen szót sem ejt arról, hogy országa a szolgáltatások kereskedelmében évről-évre többletet könyvel el az EU-val szemben. „Trump számára az olyan fogalmak, mint például a relatív komparatív előny, ismeretlenek. Az USA-nak még úgysem érné meg egy sor terméket legyártani, ha termelékenységi szempontból minden versenytársát megelőzné, egyszerűen azért, mert más termékekre koncentrálva sokkal nagyobb hasznot tud realizálni.
Washington még márciusban vetett ki 25, illetve 10 százalékos vámot „nemzetbiztonsági” okokból az acél és az alumínium importjára. Ez Csehi szerint alapjában nem rengetné meg az EU gazdaságát, mivel mindössze az unió teljes exportjának kb. 1, illetve 0,5 százalékát adja. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a külső bizonytalansárga hivatkozva a Bizottság a májushoz képest máris 0,2 százalékponttal vágta vissza a teljes EU és az eurózóna növekedési rátáját. Csehi szerint hosszú távú politikai kockázatot jelenthet a globális kereskedelempolitikára, hogy Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozva igyekszik jogalapot teremteni az importvám kivetésére. (A Világkereskedelmi Szövetségben (WTO) a hidegháború során hétszer, azóta pedig összesen háromszor került sor nemzetbiztonságra hivatkozás miatti vitarendezésre.) Gazdasági és politikai szempontból is erősen vitatható, hogy az acél- és az alumíniumimport veszélyeztetné az amerikai nemzetbiztonságot – mondta a közgazdász. Szerinte Trump az „oszd meg és uralkodj” régiós elvét követi, mivel az autókra kivetett 20-25 százalékos vámok belengetése elsősorban a német gazdaságot sújtja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.