Szerző: RECORDER
2018.07.17.
A hatvanas évek közepén a nemzetközi tüntetéshullám és a baloldali ideológiák felerősödésének hatására még néhányszáz budapesti fiatal is lelkesen utcára vonult és tiltakozott a vietnámi háború és az amerikai imperializmus ellen, de az ún. Szolidaritási Bizottságok, amelyek az ELTE Bölcsészkarán és a Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett aktivista csoportok voltak, 1968-ban már nem működtek, lévén, vezetőitől igyekezett megszabadulni az állambiztonság. A politikai hátterű programok (társadalmi munka, amelynek bevételét vietnámi bankszámlára utalták; szolidaritási túrák, felolvasóestek, kiállítások, önképzőkörök és tüntetések) egyes szervezőit kizárták az egyetemekről és államellenes összeesküvés vádjával ítélték el az úgynevezett maoista perben.
Újbaloldali mozgalmak itthon
Az egymáshoz laza szálakon kötődő diákcsoportok példája Mao Ce-tung és Che Guevara idealizált forradalmisága volt, miközben megpróbálták átvenni a nyugati újbaloldali ifjúsági mozgalmak tiltakozási módszereit is. Lakásokban összegyűlve Marxot és Lenint olvastak fel egymásnak, és célul tűzték ki a KISZ-rendezvényeknél aktívabb közösségi élet megszervezését.
Egyik aktivistájuk így számolt be tevékenységükről: „Az első nagygyűlések, az első munkák óta nemcsak létszámban, hanem módszerekben is gazdagodott a szolidaritási mozgalom. Elegendő csupán a nyugati haladó ifjúsági mozgalmakban nagy népszerűségre szert tett teach-in-mozgalomra, a politikai témákról folyó közvetlen beszélgetésekre és a figyelemfelkeltő, demonstratív zászlóőrségekre hivatkoznom. Megszületőben van – politikai és művészeti életünk támogatásával – az új magyar nyelvű politikai tömegdal, a politikai jazz.” (ELTE KISZ Szolidaritási Bizottság: Tízmillió forintnál is nagyobb érték… Egyetemi Lapok, 1966. október 20., 2.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.