Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2018.07.20.
A továbbiak megértéshez egy viszonylag száraz statisztikai utazáson kell részt vennünk. Tudnunk kell, hogy a munkáltatói járulék két részből áll: kisebbik része egészségügyi (és más) kiadásokat fedez, ezt a részt a továbbiakban változatlanul a bruttó bér 5 százalékának veszem, nagyobbik része nyugdíjkiadásokat fedez. Tehát terv szerint a munkáltatói nyugdíjjárulékkulcs 27–5 = 22-ről a 2018-as 13,5 százalékon át 2021-re 9 százalékra csökken. De nemcsak munkáltatói, hanem munkavállalói járulékok is léteznek, kőbe vésett értékük: a munkavállalói nyugdíjjárulékkulcs 10 százalék, az egyesített egészségügyi- és munkanélküliségijárulék-kulcs pedig 8,5 százalék. Tehát a bruttó keresetben kifejezett (együttes) nyugdíjjárulék-kulcs 27–5+10=32 százalékról 23,5 százalékon át 19 százalékra fog csökkenni. Szép!
Elég könnyű belátni, hogy egy felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben, ahol az éves nyugdíjkiadásokat az éves nyugdíjjárulék-bevételek fedezik, az egyensúlyi járulékkulcs az időskori függőségi hányados és az átlagos bruttó helyettesítési arány szorzata. A függőségi hányados a nyugdíjasok és a dolgozók létszámhányadosa, az átlagos bruttó helyettesítési arány pedig az átlagnyugdíj és az átlagos bruttó bér hányadosa. Például jó közelítéssel és kerekítve azt mondhatjuk, hogy 2016-ban 0,32 = 0,6×0,53 egyenlőség érvényesült, és 2021-ben 0,19 = 0,65×0,30 egyenlőség érvényesül majd. (A költségvetési maszatolás miatt számomra egyáltalán nem világos, hogy a 2017‑es bruttóbér kb. 6 százalékát kitevő költségvetési támogatás milyen forrásokból származik, és hogyan oszlik meg a nyugdíj és az egészségügyi kiadások között.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.