Szerző: BÜTTL FERENC
2018.07.23.
A demográfiai trendek alapján bizonyosan állítható, hogy a fejlett országokban megállíthatatlanul növekszik az időskorú népesség aránya[1]. Az „elöregedő társadalmak” (ageing societies) számos gazdasági, szociális, politikai és kulturális kérdést vetnek fel, amelyekre sürgősen megnyugtató válaszokat kell találnunk a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságától kezdve az időskori életminőség megőrzésén keresztül az időskorú népesség politikai aktivitásának (és súlyának) növekedéséig bezárólag.
Az elöregedő társadalom jelensége által okozott vagy felerősített társadalmi-gazdasági folyamatok/problémák Magyarországot is érintik. Hangzatos kormányzati tervek ide vagy oda, a magyar társadalom is elöregedő társadalom és az is marad, akár tetszik, akár nem. A téma kapcsán számos kérdéskör bontható ki, a következő hetekben szándékomban áll több vonatkozást, következményt tárgyalni. Jelen írásban (részben) az időskori várható egészséges életévekről és a megjelenő képességhiányok előfordulásáról szeretnék néhány vonatkozó adatsort bemutatni.
Az időskor kezdetét meglehetősen nehéz definiálni, ugyanis nem tudományos kategóriáról van szó. Hogy ki számít idős korúnak, az koronként és társadalmanként, de akár osztályonként is eltérő. A KSH időskorú népesség jellemzőit ismertető tanulmányában (A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői, KSH 2014) egyébként 60 éves kortól tekinti időskorúnak az egyéneket. A vonatkozó adatok fényében az elöregedő társadalom jelenséget maga a vonatkozó kiadvány így ragadja meg:
„A 60 év felettiek népességen belüli aránya a népszámlálások által nyomon követett 140 évben folyamatosan emelkedett. Míg 1870-ben a népességnek csupán huszada, addig 2001-ben már ötöde, a legutóbbi népszámlálás alkalmával pedig közel negyede számított idősnek.”
A következő ábrán láthatjuk, hogy a trend akkor is látszik, ha a 65 évnél idősebb népességrészt különítjük el. A születéskor várható élettartam növekedése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés növekedése és egyéb életmódhoz és a növekvő életszínvonalhoz (egy főre jutó GDP) kapcsolódó tényezőköz túl az is egyértelmű, hogy az időskorú népesség arányának növekedése nem csak az idősebb korúak számának növekedése, hanem a fiatal korú népességrész számának csökkenése miatt következett be. Az elöregedő társadalom tehát egyszerre jelenti az idős korúak számának és arányának növekedését és a fiatal korú népesség számának és arányának csökkenését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.