KOCKAJÁTÉKOS-E ISTEN?

QUBIT
Szerző: ROCKENBAUER ANTAL
2018.07.13.

A felvetés Einsteintől származik, aki ezzel a kérdéssel élezte ki a kvantummechanika alapvető dilemmáját: érvényesül-e a determinizmus a mikrovilág folyamataiban? A klasszikus fizika szerint, ha pontosan egyeznek egy kísérlet kezdőfeltételei, akkor csak egyetlen kimenetel lehetséges. Ezzel szemben a kvantummechanika szerint a mérés eredményére még ilyen körülmények között is csak valószínűségi kijelentéseket tehetünk. Ezt Einstein mindig is vitatta, és két munkatársával, az orosz-amerikai Boris Podolskyval és az amerikai-izraeli Nathan Rosennel együtt felvetette annak lehetőségét, hogy a kvantummechanikát ki kellene egészíteni egy rejtett paraméterrel, ami már egyértelműen meghatározná a mérés eredményét.

Einstein és társai felvetése óta már közel száz év eltelt, de a fizikusok és filozófusok között még mindig vitát vált ki a kérdés, amit a szakirodalom EPR-paradoxonként tárgyal. (Erről részletesen: Rockenbauer Antal: „A kvantummechanikán innen és túl. A fénysebességű forgás koncepciója”, Scolar Kiadó, 2017.)

A kvantummechanikai paradoxon

Nézzünk egy hétköznapi példát, amiből megérthetjük a paradoxon lényegét. Nappal világos van a szobánkban, mert az ablaküveg beengedi a fényt, legalábbis annak 96 százalékát, a többi visszatükröződik. Ebben még semmi szokatlan nincs. De Max Planck korszakalkotó felismerése óta tudjuk, hogy a fény is atomos természetű, amelynek legkisebb egysége a foton. A dilemmával akkor találkozunk, ha a fényt alkotó fotonok útját egyesével követjük. Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad. A kép nyilván abszurd, de Einstein épp ezzel akarta kiélezni a kérdést...

ITT OLVASHATÓ