Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2018.07.04.
- hatalmas, akár hatszoros túlárazásokra
- és szabálytalanul fizetett munkatársakra
is bizonyítékot talált abban a Magyarországra, Lettországra és Szerbiára nyomozásban, amelyet egy két tucat társaságból szőtt cégháló visszaélései miatt indított el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – írja a 24.hu.
Magyarországon 2015 őszén névtelen bejelentés nyomán két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. ügyében kezdtek el nyomozni. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő EU-s operatív program támogatásaiért indult. Volt projekt, amelyben kiterjesztett valóság alapú rendszerekkel akartak interaktívvá tenni felhasználói útmutatókat, egy másikban közösségi hálózat segítségével ajánlottak volna pénzügyi termékeket, de pályáztak „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára” címmel is. kiderült azonban, hogy a céljuk egyértelműen az volt, hogy csalással minél több pénzt szedjenek ki az Európai Unióból.
Ennek az egyik eszközeként a Pillar Europa és a BME-Infokom fiktív fióktelepeket hozott létre Bicskén és Téten, illetve Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. Ezekre a fiktív fióktelepekre azért volt szükségük, hogy a más régiónak szánt támogatási pénzekre rátehessék rá a kezüket, amely nem ment volna azzal a 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodával, amelyet a két cég 2014 januárja és 2016 januárja között bérelt Budapesten. Az operatív programban nem szerepelt közép-magyarországi régió, amelyhez Budapest tartozik. Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik. Az OLAF a nyomozás során jött rá, hogy a Pillar Europa és a BME-Infokom csak papíron alkalmazott embereket távmunkában, mindent egy budapesti irodában végeztek el. Találtak e-maileket, amelyekben papíron vidéki fióktelepen lévő munkatársakat utasítottak, hogy ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”, és kiderült az is, hogy bár a pályázati kiírás szerint ezekből a kutatás-fejlesztési projektekre szánt EU-s pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzet bérét lehet kifizetni, amihez képest a két cég pályázati pénzből állta az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-osztáy, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár és a recepciósok munkabérét...
is bizonyítékot talált abban a Magyarországra, Lettországra és Szerbiára nyomozásban, amelyet egy két tucat társaságból szőtt cégháló visszaélései miatt indított el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – írja a 24.hu.
Magyarországon 2015 őszén névtelen bejelentés nyomán két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. ügyében kezdtek el nyomozni. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő EU-s operatív program támogatásaiért indult. Volt projekt, amelyben kiterjesztett valóság alapú rendszerekkel akartak interaktívvá tenni felhasználói útmutatókat, egy másikban közösségi hálózat segítségével ajánlottak volna pénzügyi termékeket, de pályáztak „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára” címmel is. kiderült azonban, hogy a céljuk egyértelműen az volt, hogy csalással minél több pénzt szedjenek ki az Európai Unióból.
Ennek az egyik eszközeként a Pillar Europa és a BME-Infokom fiktív fióktelepeket hozott létre Bicskén és Téten, illetve Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. Ezekre a fiktív fióktelepekre azért volt szükségük, hogy a más régiónak szánt támogatási pénzekre rátehessék rá a kezüket, amely nem ment volna azzal a 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodával, amelyet a két cég 2014 januárja és 2016 januárja között bérelt Budapesten. Az operatív programban nem szerepelt közép-magyarországi régió, amelyhez Budapest tartozik. Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik. Az OLAF a nyomozás során jött rá, hogy a Pillar Europa és a BME-Infokom csak papíron alkalmazott embereket távmunkában, mindent egy budapesti irodában végeztek el. Találtak e-maileket, amelyekben papíron vidéki fióktelepen lévő munkatársakat utasítottak, hogy ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”, és kiderült az is, hogy bár a pályázati kiírás szerint ezekből a kutatás-fejlesztési projektekre szánt EU-s pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzet bérét lehet kifizetni, amihez képest a két cég pályázati pénzből állta az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-osztáy, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár és a recepciósok munkabérét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.