KAFKA VISSZANÉZ - A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ÚJ RENDSZERÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOZÓKI ANDRÁS-KUNDRÁK JUDIT
2018.07.20. 

...A polgári peres eljárások szabályait a polgári perrendtartás1 (a továbbiakban: új Pp.) tartalmazza, amely törvény a korábbi polgári perrendtartástól2 (továbbiakban: régi Pp.) 2018. január 1-től gyökeresen eltérő szabályokat vezetett be a peres eljárásokat illetően. Ezek nemhogy nem váltották be azokat az új szabályozáshoz fűződő reményeket, hogy a polgári peres eljárások ezáltal majd felgyorsulnak, éppen ellenkezőleg, az eljárások eddig nem tapasztalt lelassulását hozták. Mi több, a polgári perek megindításának olyan mérvű akadályát jelentik, amely miatt az állampolgárok jogérvényesítéshez és tisztességes bírói eljáráshoz fűződő joga már-már ellehetetlenülni látszik.

Vegyünk egy alapesetet: házasság felbontása közös megegyezéssel. A peres felek közös megegyezéssel fel kívánják bontani a házasságukat. Kiskorú gyermekük nincs, közös lakásuk már nincs, mert évek óta külön élnek, közös vagyonukat egymás közt megosztották, és azt kérik, hogy a bíróság a házasságukat közös megegyezésük alapján bontsa fel.

A régi Pp. szerint ilyenkor a házasság felbontásához egyetlen tárgyalásra volt szükség. Valamelyik házasfél felperesként beadta a házasság felbontása iránti kérelmét tartalmazó keresetlevelet. Ezt választása szerint megtehette saját maga vagy meghatalmazott ügyvédje révén. Ha személyesen, tehát jogi képviselő nélkül adta be a keresetet, akkor előfordulhatott, hogy a bíróság hiánypótlásra szólította fel: például a beadványt a törvény által kért megfelelő példányszámban terjessze elő, vagy rója le a házasság felbontásának illetékét, csatolja a házassági anyakönyvi kivonatot stb. Ügyvéd általi benyújtás esetén, közös megegyezéses bontóperben a legritkább esetben merült fel hiánypótlás szükségessége. A hiánypótlást követően a bíróság kitűzte a tárgyalás napját, amely a kereset beadásától számítva 3 hónapon belüli időpontra esett. A tárgyaláson a feleket meghallgatták, majd a házasságukat a bíróság felbontotta, ők a közös megegyezésükre tekintettel lemondtak az ítélet elleni fellebbezési jogukról, így azon az egy tárgyaláson, a keresetlevél beadásától számított 3 hónapon belül a házasságukat felbontották, és az írásba foglalt bontóperi ítéletet 30 napon belül megkapták.

Összevetésként vegyünk egy ugyanilyen, ám konkrét esetet már az új Pp. időszakából. A férj mint katona Ázsiában lévő támaszponton tartózkodik, felesége Budapesten. Évek óta nincs közük egymáshoz, mindketten fel kívánják bontani a házasságot. Sem közös gyermekük, sem közös lakásuk, sem pedig vagyoni vitájuk egymással nincs. A férj 2017 karácsonyán Budapestre érkezik, és szándékában áll benyújtani a bontókeresetet a bírósághoz. Nem fordul ügyvédhez, hanem tájékozódik, majd leírja a tényállást a keresetlevélben, ráragasztja a 30 000 Ft értékű illetékbélyeget, csatolja a házassági anyakönyvi kivonatot, és a beadványt három példányban benyújtja az egyik központi kerületi bírósághoz.

Ott hibázott, hogy keresetlevelét nem terjesztette elő 2017. december 31-ig, hanem azt 2018. január első napjaiban „érkeztette” a bíróság, így arra már az új Pp. lett az irányadó.

A keresetlevél ugyanis az új szabályoknak nem felelt meg. Ügyvéd nélkül eljáró magánszemélyek ugyanis csak a bíróságok hivatalos honlapjára feltett formanyomtatvány kitöltése útján jogosultak keresetet benyújtani. A házassági perek megindítására használatos keresetnyomtatvány 18 oldalas, azt módosítani nem szabad, hanem a kérdéseknek megfelelően kitölteni. A nyomtatvány szövegének bonyolultsága miatt a kérdések megértése és megválaszolása egy nem jogvégzett ember számára nem könnyű.

A bíróság az új Pp. alapján eljárva felhívta tehát emberünket a hiánypótlásra, amit ő először nem is értett. Végül előterjesztette a nyomtatványon a keresetlevelet, azonban a bíróság szerint a nyomtatványt hibásan töltötte ki, így újabb hiánypótlásra vonatkozó felszólítást kapott, amiben leírták, hogyan töltse ki a nyomtatványt, majd újra terjessze elő három példányban. A felperes ezt megtette, majd telefonon kapcsolatba lépett a bírósággal kérdezve, hogy – mivel áprilisban újra Budapestre jön – lehetséges volna-e akkor megtartani a bírósági tárgyalást. Erre nem volt mód, mert a szabályszerűen kitöltött keresetlevelet kötelezően ki kellett adni az alperesnek, hogy ő arra 45 napon belül észrevételeket tegyen, vagy viszontkeresetet terjesszen elő. Ez megtörtént, ám a feleség az általa alperesként előterjesztett beadványt szintén visszakapta hiánypótlásra részletes „hibajegyzék” kíséretében, amiben meg volt jelölve, hogy miket javítson ki. Hiába írták meg mindketten, hogy ők csak azt szeretnék, hogy a házasságukat mielőbb felbontsák, az eljárási szabályok merevsége miatt e kérelmüket nem vették figyelembe. A helyzet a sokadik forduló után most úgy áll, hogy a bíróság a felperes napi telefonálása hatására végül idén novemberre kitűzte a tárgyalást, amikor ez a két ember remélhetőleg képes lesz elválni egymástól. A tárgyalást tehát a keresetlevél beadását követően úgy tűzték ki 10 hónappal későbbi időpontra, hogy a per csupán formális, a felek között akarategység van, és semmiféle jogvita nem merül fel. Annak köszönhetik a „gyors” kitűzést, hogy a férj nagyon kitartóan járt az érintettek nyakára.

Miért van ez így? Hogyan lehet így jogot érvényesíteni?

ITT OLVASHATÓ