Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.07.29.
...Az alaptörvény megszövegezői 2011-ben igyekeztek azt a látszatot keltetni, hogy Magyarország demokratikus jogállam, amelyben az állam működése a hatalommegosztás elvén alapszik, a bírák függetlenek, s csak a törvénynek vannak alárendelve. Ezért - az Alkotmánnyal szinte megegyező szövegezéssel - belefoglalták ezeket a nagyon fontos elveket a minden egyeztetés nélkül összeállított és elfogadott alaptörvénybe. Az orbáni bűvészmutatvány jól sikerült, sokan elhitték, és még ma is azt hiszik, hogy hazánkban jogállam van. A bűvészmutatvány lényege: az alaptörvény jogállami alapelveit, szövegének megváltoztatása nélkül - eddig hétszer - olyan „kiegészítéssekkel” toldják meg, amelyek „kioltják” ezeket az alapelveket. Ennek ma már semmilyen gátja nincs. A törvényhozók felhatalmazták önmagukat arra, hogy bármit beépíthessenek az alaptörvénybe. Az alaptörvény negyedik módosításával az Országgyűlés megtiltotta az Alkotmánybíróságnak az alaptörvény és módosításainak érdemi, alkotmányossági szempontok alapján történő vizsgálatát. Így aztán szóba sem jöhet az alaptörvény – 2018. június 28-án elfogadott - hetedik módosításának alkotmányossági vizsgálata. Kiemelkedő figyelmet érdemelne pedig a bírósági jogalkalmazás szabályainak változása, összekapcsolva a bíró függetlenség kérdésével. Azért kiemelkedő jelentőségű ez a kérdés, mivel a végrehajtó hatalom túlkapásaival szemben csak a független bíróság nyújthat védelmet. A bűvészmutatványt ismét bemutatták. A jogállami alapelv szövege változatlan: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” [Alaptv. 26. cikk (1) bek.] Az alaptörvény módosítása „csak” a bírósági jogalkalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egészítette ki így:
„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
[Alaptv. 28. cikk]
Ez a régi-új szöveg több szempontból is vizsgálható lenne: teljesíti-e a közérthetőség a normavilágosság követelményeit, illetve megvalósul-e általa a bírói hatalmi ág indokolatlan korlátozása, s ezáltal alkotmányosság védelmi szintjének a csökkenése?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.