HOGY EZ A TETVES ORSZÁG TELE LEGYEN FOGASOKKAL ÉS MEMENTÓ-KABÁTOKKAL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.07.21.

Legalább már tudom, ki tehet minden kínunkról és keservünkről. Mármint akinek van ilyen. Maroknyian vagyunk. Lényegében csak mi, pár idióta barom, akik azzal ütjük el unalmas napjainkat, hogy szidjuk a kormányt. Holott pofázhatnánk az ellenzéki pártok sikereiről is, sőt, ez lenne a dolgunk. Az majd jól felrázná a tespedésből azt a pár embert, aki változást szeretne.

Lássuk, ki a felrázandó? A pedagógusok nem, a szülők nem, a diákok nem. Szavuk nincs, tehát jól vannak. A fiatalok nem. Ők elvannak maguknak. Az orvosok, az ápolók, a betegek és a betegek hozzátartozói nem, mert ők is lubickolnak a mámorban. A vállalkozók nem, az agráriumban dolgozók nem, a munkavállalók nem, hiszen ők is elégedettek. A közmunkások örülnek a közmunkának, a nyugdíjasok a bözsiutinak és a nyugdíjemelésnek, úgy általában mindenki örül a rezsicsökkentésnek. A falvak népe ujjong, hiszen meg vannak védve a nagyfaszú migránsoktól és még Soros Györgytől is.

Jézusisten, nem is kell senkit felrázni? Belátom, én vagyok az idióta barom, hogy azt hittem, kell. Francfenét. Nem kell. Így jó minden, ahogy van. De hogy ne koptassam feleslegesen a pofámat, mégis rázok, hátha akad valahol a pókhálós szögletekben néhány honfitársam, aki valami ismeretlen okból pont nem olyan nagyon boldog. Sorolom az ellenzék sikereit.

Például bejutottak a Parlamentbe (a kisbetűs verzió már nem játszik, megszűnt, megdöglött, agyon nyomta a kurvanagy össznépi boldogság). Nem mindenki, de néhányan. Ez jó hír. Van tuti fizetésük, amit mindjárt meg is emeltek maguknak. Itt sajnos az ellenzéki pártok alulmaradtak a kormánypárttal szemben, mert ők nem akartak fizetésemelést, de zsarolás áldozatai ők, mint Szent Johanna. Bele vannak kényszerítve hogy több legyen a pénzük, mert ha nem, akkor kevesebb lett volna.

De az feltétlenül siker, hogy nem minden ellenzéki pártban szoktak rendszeresen pofozkodni. És nem is mindegyik ellenzéki párt számolja el a fodrász, kozmetikus, manikűrös, pedikűrös költségeit a pártkasszából. Hát nem jó? De, kurvára.

Siker kell? Valódi? Jól van.

Siker az, amit például a SZOCSOMA csinál. Sok száz életet mentenek, nekik köszönhetően kicsit kevesebb ember éhezik, kevesebben fagynak meg télen, néhány fiatal eljut odáig, hogy szakmát tanuljon. Siker az, amit a krisnások csinálnak, napról napra tartanak életben embereket, adnak reményt sokaknak, hogy talán van holnap. Siker, amit a Budapest Bike Maffia csinál, amikor a társadalom perifériájára rugdosott embereket menti az éhhaláltól, fagyhaláltól. Siker, amit Iványi Gáborék csinálnak. Hajléktalanokat, bántalmazott nőket, nyomorgó embereket gondoznak, idős emberekről és gyermekekről gondoskodnak.

Miután nem csak mi, emberek élünk ezen a bolygón, de még ebben az országban sem, nem fogyok ki a sikersztorikból. Nézzük az állatvédő szervezeteket, bár tudom, van aki pont leszarja az állatokat. Én meg nem. Még akkor sem, ha tudok különbséget tenni emberi nyomorúság és állati szenvedés között. De azt is tudom és szégyellem akár mások helyett is, amit a nekünk kiszolgáltatott állatokkal teszünk. Siker tehát az, hogy az állatvédőknek köszönhetően kevesebb megkínzott, éhező, szenvedő állat van, néhány szaporítót sikerült bezáratni, pár állatot sikerül napról napra kimenteni embertársaink kezéből.

Siker siker hátán, ugye? Akkor nézzük, mivel járulnak hozzá ezekhez a sikerekhez az ellenzéki pártok?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
A kipontozott részt majd a kedves olvasók, írók és számolók kitöltik, mert nekem egy kurva szó nem jut eszembe...

ITT OLVASHATÓ