HAMBURG TELE VAN MIGRÁNSSAL. ÉS EZ JÓT TESZ NEKI

24.HU / POSZT ITT
Szerző: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN
2018.07.22.

A németek kicsit lazábbak, bohémebbek, mediterránabbak lettek, az érkezők pedig fegyelmet, rendet, tisztaságot tanultak. Munka pedig van itt bőven.

Turistaként feleségemmel egy hetet Hamburgban töltöttünk. A város gyönyörű, s hiába nagyváros, közel kétmilliós, még sincs rohanás, minden működik, az emberek kedvesek, az idelátogatónak az az érzése támad, szívesen lakna itt. Ebben nyilván a rengeteg parknak, a város közepén fekvő tónak, a három folyó találkozásának, a több mint kétezer hídnak is szerepe van.

Nagyon régen jártam már itt egyszer, és most feltűnt a változás.

Valahogy mediterránabb lett a város, a parkokban emberek piknikeznek, az éttermekhez, kávéházakhoz teraszokat alakítottak ki, hacsak nem esik, aki teheti, a szabadban tölt minél több időt.

Az egykori dicsőséges Hanza város korábban hideg, olykor gőgös kalmárjai valahogy meglágyultak. Barátságosabbak lettek. Színesebbek, befogadóbbak. Ezt a távolból érkezett idegeneknek köszönhetik, azok hatottak rájuk.

Bár a város mindig is igazi átjáróház volt, már a tizenkilencedik század végén innen indultak az ázsiai kereskedelmi és az amerikai kivándorló hajók, innen tántorgott ki Amerikába a mi másfél millió emberünk is, de akkor az idegenek jobbára átutazók voltak.

A világ minden részéről érkező matrózok elmentek a St. Pauli negyed örömlányaihoz, aztán ettek a híres helyi heringes, marhahúsos, céklás ételből, a Labskausból, és berúgtak a hamburgi Holsten sörtől.

Másnap pedig indultak tovább. A mi kivándorlóinknak szórakozásra nem volt pénzük, ők mentek egyből a hajókra.

Az igazi bevándorlás a hetvenes évek munkaerőhiányával kezdődött, jöttek a jugoszláv és a török vendégmunkások, aztán az elmúlt tíz évben Afrikából, Ázsiából, a legutóbbi időszakban pedig a háború sújtotta Közel-Keletről, utóbbiak maradtak is...

ITT OLVASHATÓ