HAGYATÉK IZMUS NÉLKÜL - HORN GYULA ÚTJA A TÖRTÉNELEMBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.07.05.

Legújabban neohornizmussal újítaná meg magát az összezsugorodott legnagyobb baloldali párt. Horn Gyula töltötte be mindeddig a leghosszabb ideig az MSZP elnöki tisztét, vezetésével újjáépült, választást nyert, a politikai élet meghatározó szereplőjévé vált. Horntól mi sem állt távolabb, mint hogy izmust csináljanak belőle, politikusi személyiségét az éleslátó gyakorlatiasság jellemezte. De egy gyakorlatias embernek is lehetnek elvei, ahogy egy tehetséges politikusnak is vannak tévedései.

A kétkezi ember, a bérből és fizetésből élők szempontjait emlegette leggyakrabban ellenzékben és kormányon Horn Gyula, a kilencvenes évek meghatározó politikusa. Visszaemlékezésében egy helyen úgy fogalmazott, „minden, ami a tömegeket érdekli, az szerintem belpolitika”. Ez maga a politikai érzék, a politikusi működésmód esszenciája.

Az 1932. július 5-én, egyébként Antall Józseffel egyazon évben született Horn Gyula családjának életét szegénység és rendőri zaklatás kísérte a Horthy-korszakban. A Tanácsköztársaság hadseregében harcoló munkás apát a rendőrség többször elviszi, keresete gyakran kiesik. A német megszállás idején elhurcolják és megölik. Horn bátyját, Gézát – aki marxista szövegeket és szépirodalmat nyom öccse kezébe, szórólapozni is elviszi – egy alkalommal annyira megverik a rendőrök, hogy fél szemére megvakul. A gyerekeket az angyalföldi kilakoltatás, majd a kőbányai barakktelep leégése után egy szerény sashalmi lakásban nevelő édesanyjuk mindennapjait az állandó munka és aggodalom tölti ki. Horn Gyula tizenegy évesen hagyja ott az iskolát, hogy pénzt keresve segíthesse kisebb testvérei eltartását.

Majd csak az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskolában érettségizik, ahol arra készítik fel, hogy a Szovjetunióban tanuljon. Horn 1950-től négy évet tölt Rosztovban. Ebben az időben lép be a pártba. A pénzügyi-közgazdasági főiskola magyar közösségének vezetőjévé avanzsáló fiatalember érzékelte, hogy a szovjet hétköznapokat a szűkös lakásviszonyok és az alapvető fogyasztási cikkek hiánya jellemzi, lassan halad a háborús károk újjáépítése, zavarosak a szocialista ipar viszonyai, nyomokban van csak jelen az eszmei elkötelezettség, ellenben gyakoriak az erőszakos bűncselekmények...

ITT OLVASHATÓ