- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.07.03.
Olyan jó lett volna…
Szólni anyának, hogy szeretlek. De kamasz voltál és dacos.
Meghallgatni újra a százszor hallott történetet az oroszokról és a láncos bombáról. De untad már.
Hallani a gyerek első szavát. De a tévé hangosan szólt.
Adni az öregnek egy kiflit a zacskóból. De siettél, mert szemergett az eső.
Segíteni a kerekesszékes fiúnak bejutni a bankba. De nem tudtad, hogy ajánld fel.
Meghallgatni a testvéredet. De pont mozijegyed volt.
Elfogadni a bocsánatkérést. De éppen dühös voltál.
Adni a kutyának egy falatot az ételedből, amikor úgy nézett. Már csak az ócska póráz van a szekrény alján.
Átölelni a párodat, amikor olyan szomorú volt a szeme. De elfoglalt voltál.
Felülni arra a repülőre. De inkább lecserélted a mosogatógépet.
Bemenni abba a kis boltba. De indult a buszod, nem akartál várni 20 percet a következőre.
Lehajolni azért a színes kavicsért. De megláttál egy másikat, ami szebbnek tűnt.
Szólni a tanárnak, hogy nincs igaza. De féltél, hogy a gyereknek ártasz vele.
Meghallgatni a másik igazát. De azt hitted, csak a te igazad számít.
Megfogni a kinyújtott kezet. De úgy gondoltad, ebből tanul.
Beljebb tolni a polcon a nagyitól örökölt porcelán tálat. De úgy láttad, nem fog leesni.
Venni abból a fura színű fagyiból a gyereknek, amire annyira vágyott. De túl hosszú volt a sor.
Odaállni a téren a többiek közé. De azt gondoltad, nem számít.
Megszagolni azt a virágot. Azt hitted, holnap is ráérsz.
Venni egy csokor ibolyát a nénitől. De éppen zöldre váltott a lámpa.
Játszani a kutyával. De kezdődött a kedvenc sorozatod.
Végigolvasni azt a könyvet. De nem volt egy szabad órád.
Kihúzni azt a tüskét. De nem fájt annyira és siettél, aztán elfeledkeztél róla.
Kimondani: szeretlek.
Kimondani: bocsáss meg.
Kimondani: megbocsájtok.
Kimondani: fontos vagy.
Elhinni, hogy fontos vagy.
Elhinni, hogy szeret.
Elhinni, hogy megbánta.
Elhinni, hogy megbocsájtott.
Elmondani a gyereknek, hogy akkor is számíthat rád, ha már felnőtt.
Elmondani a szülőnek, hogy számítasz rá.
Elmondani egymásnak, hogy egy család vagytok mindörökre.
Kimondani: nem számít, a barátom vagy.
Elkérni a panaszkönyvet.
Szólni, hogy ez így nem jó, nem ezt kérted.
Becsöngetni a szomszédhoz, mert láttad a megrepedt cserepet a háza tetején és jön az eső.
Előreengedni a terhes nőt a pénztárnál.
Beengedni az autót a mellékutcából akkor is, ha neked van elsőbbséged.
Megtartani a lift ajtaját, amikor látod, hogy rohan.
Kimosni a megunt plédet és letenni a nő mellé az aluljáróban.
Örülni annak, hogy van miből adnod.
Elhinni, hogy képes vagy rá.
Tudni, hogy nem fontos.
Tudni, hogy nagyon fontos.
A lábad alatt gyémántpor van. A kezedben homok.
Az anya szomorúsága, a gyerek ártatlansága, a testvér ölelése, a barát kézfogása, a fagyi édese, a virág illata, a néni mosolya, a kutyád emlékbe eltett póráza, az összetört porcelántál. A te döntéseid.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.