Szerző: Andrew_s
2018.07.20.
Reggel a rádióban hallottam, hogy Mészáros Lőrinc, vagy egy hozzá köthető cég már megint nyert valamit. A finanszírozó jórészt az Európai Unió. Talán jobban kellett volna figyelni, hogy ma éppen mit kapott a felcsúti gázdémon ajándékba. Esetleg letétbe. De valószínűleg máson lenne érdemes az ilyen hírek kapcsán elgondolkodni.
Leginkább talán Orbán feltétlen híveinek. De a vakhit egyik jellemzője, hogy a gondolkodástól, netán az adatoktól nem igen hagyja magát zavartatni. Annyira sem, hogy megpróbáljon meggyőződni róla. Talán éppen azért, mert akkor esélyt adna a vakhit eróziójának. Így az, aki szerint Orbán és csapata egyenesen Isten küldött-légiója, és az országgal jobb nem is történhetett volna, az ne is olvassa tovább. Kár lenne az idejüket pocsékolni, amikor olyan fontos dolgokkal is foglalkozhatnak, mint esetleg egy újabb imalánc szervezése a vezér üdvére, vagy a szomszéd feljelentése a nemzeti besúgás rendszerében, illetve felvenni azt a segélyt, amire talán rá sem szorulnának, ha valóban az állampolgárok és nem egy szűk oligarchia érdekeit szolgálná a kormányzás.
Amelyre, Mészáros Lőrinc, és birodalma esetén, az is jellemző a korábbi adatok alapján, hogy az anyagi források gyakorlatilag az uniós alapokból származnak. Ennek köszönhetően úgy képes egy szűk kör a politikai hatalmat gazdasági erővé konvertálni, hogy ehhez szerény saját tudás, és még szerényebb saját tőke kellett a kezdetekben. Ahogy a folytatáshoz sem sok kell. Az Átlátszó is rámutat a finanszírozás elemzésekor arra, hogy eközben Orbán Viktor folyamatosan azt emlegeti, hogy a magyar gazdaságot nem az uniós pénzek pörgetik. Amiből két irányba is elgondolkodhatunk. Az egyik az egyszerűbb, mert a válasz röviden összefoglalható lenne azzal, hogy a miniszterelnök nem mond igazat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.