AZ ERKÖLCSI TARTÁS ÉS A TÖRVÉNY KÉT KÜLÖNBÖZŐ DOLOG

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.07.28. 

A tegnapi cikkemet követő nem tudom, hány nap múlva megjelent az Élet és irodalomban egy kioktató kritika. Ami "kutatónak" nevezte a levéltárturkászt, és a "kutatás tárgyának" lényegében azokat az embereket, akiket ezek a "kutató" jellembajnokok lényegében halálra ítéltek, és az ítéletet végre is hajtották azzal, hogy megjelentették a förmedvényüket. Az írás szerzőjét nem ismertem személyesen (azóta sem találkoztunk), de becsültem a munkásságát. A cikke megjelenése után már valamivel kevésbé. Ugye nem kell mondanom, nem azért, mert engem támadott, hanem mert lényegében nemcsak mentegette a pocsolyagerincű "kutatókat", hanem nyilvánvalóan egyet is értett velük. Ami önmagában még mindig nem olyan nagy baj, a stílust nem szerettem, a fölényeskedést, amivel tudományossá próbálta suvickolni aljas emberek aljas eljárását. Leírtam akkor is, leírom még egyszer: nem szeretem és nem ítélem meg pozitívan azokat, akik besúgók lettek, mindössze megértem őket. Egyszerűen azért, mert nem olyan nehéz a helyükbe képzelni magunkat (kivéve persze a Magyarországon tenyésző erkölcsi világítótornyokat, akik addig tépik a szájukat, amíg valaki nem toppant egyet a közelükben, miközben azt mondja, hu!).
Az És a következő számban leközölte a válaszomat:...

ITT OLVASHATÓ