Szerző: SZELESTEY
2018.07.11.
- Erdogan megteremtette saját egyeduralmát, de a piac móresre taníthatja, Romániában viszont a szociáldemokraták az EU asszisztálása mellett vittek be komoly ütést a jogállamnak
- Magyarországon a Tudományos Akadémia lett a legújabb közellenség
Washington Post
Kelet-Európában nem Lengyelország, hanem Magyarország dolgozta ki a stratégiát a nemszeretem bírák nyugdíjazására. Orbán Viktor találta ki, hogy nem bocsátja el őket, hanem leviszi a nyugdíjkorhatárt, így szabadul meg tőlük. Ez volt az egyik utolsó lépés, hogy ellenőrzése alá vonja az igen erős igazságszolgáltatást. A független bírák ugyanis veszélyt jelentenek a bezárkózó autokraták számára, mert korlátozhatják azok hatalmának kiterjesztését. Ezért utóbbiak gyengíteni igyekeznek minden ilyen intézményt. Ilyenformán az első árulkodó jelek közé tartozik, amikor korlátozzák a bírói önállóságot. Magyarország és Lengyelország nagyrészt megúszta a súlyosabb uniós szankciókat, a Fidesz azért, mert az Európai Néppárt tagja, és ha kizárnák, akkor a frakció elvesztené többségét Strasbourgban.
A lengyeleknél most úgy áll, hogy ha átmegy a reform, akkor a kormánybefolyás 100 %-os lesz az igazságszolgáltatásban, két évvel a választások előtt. A hatalom az utóbbi 3 évben folyamatosan egyensúlyoz az alkotmányos rend fenntartása és aközött, hogy átcsúszik nyílt tekintélyelvűségbe. Ha valamely társadalom ragaszkodik a demokratikus elvekhez, akkor a farkasok, azaz az autokraták szívesen bújnak báránybőrbe, hogy észrevétlenül átvegyék a demokratikus intézményeket. Általában a választók már túl későn veszik észre, hogy a megválasztott erők által végrehajtott reformok a kiterjedt tekintélyuralomhoz nyitották meg az utat.
FT
A vezércikk szerint Erdogan befejezte a nagy művet, azaz egyeduralmat alakított ki az országban, de lehet, hogy a török erős ember kénytelen lesz rájönni arra: a legnagyobb akadályt a piac jelenti számára. Hatalmát felhasználhatta volna okosan is, tehát hogy olyanokat nevez ki, akik képesek keresztülvinni a szükséges szerkezeti változtatásokat, hiszen Törökország egyre nagyobb gazdasági gondokkal birkózik. Az első rendelkezések azonban arról tanúskodnak, hogy az elnök vazallusokat állít a legfontosabb posztokra és sajátos, gyakran téves gazdaságpolitikáját nyomatja. Hogy a veje lett a pénzügyminiszter, az pontosan az, amitől a piacok tartottak. Arra ugyanakkor számítani lehetett, hogy az államfő megkapja a jogkört, és így ő dönthet a jegybank vezetőjének személyéről. Ám ez csak ráerősít a félelmekre, hogy megpróbálja ráerőltetni unortodox nézeteit a központi pénzintézetre.
Csakhogy a líra árfolyamának ingadozása és a részvények árának zuhanása figyelmeztető jel a nagy hatalmú vezér számára. Beüthet a valutaválság, amelyet májusban alig sikerült elhárítani. Az éves infláció a múlt hónapban 15 % volt, a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladja a 6 %-ot. Abba kéne hagyni a növekedés forszírozását. Ám az unortodox politika folytatódik, de a vége az lehet, hogy az ország a fizetési nehézségek miatt kénytelen lesz az IMF-hez fordulni.
Ami a kinevezési gyakorlatot illeti, az olyan, tekintélyelvű nacionalisták forgatókönyvén alapszik, mint Putyin és Orbán. Tovább szorítja Törökországot a közép-ázsiai modell felé, vagyis az ország még jobban eltávolodik az európai demokráciától. Lehet, hogy itt leginkább a nemzetközi pénzügyi piacok képesek megálljt parancsolni Erdogannak.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.