A STRESSZ AZ ÉLET SÓJA, ELLENTÉTE A HALÁL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.07.17.

A Nobel-díjas, Magyarországon 2012-ben emlékévvel ünnepelt Szent-Györgyi Albert messze nem a legismertebb magyar tudós. Ami az ismertséget illeti, Selye János, a stresszkutatás magyar atyja mögött, legalábbis Észak-Amerikában, nemcsak a C-vitamin feltalálója, de az anyák megmentője, Semmelweis Ignác is elbújhat – mondja Szabó Sándor patológus-farmakológusprofesszor, Selye utolsó doktoranduszainak egyike.

Selye felfedezése, a stressz mára Amerikában és Kanadában nemcsak a főiskolákon és egyetemeken, hanem még a középiskolák jelentős részében is tananyag. Az országos közszolgálati rádió, az NPR legutóbb néhány éve ismertette több napos sorozatban a stresszről ma tudható legfontosabb tudományos ismereteket és álláspontokat, és nemrég a Time magazin is nagy összefoglalóban foglalkozott a témával. Korántsem először: miután Selye első monográfiája 1950-ben megjelent, a Time – a magyar endokrinológust egyenesen a penicillint felfedező Alexander Fleminghez mérve – az elsők között méltatta azt. „A kísérleti patkányok halálát taglaló írás, akárcsak Alexander Fleming első penicillinről szóló beszámolója, jóformán teljesen visszhang nélkül maradt, pedig a szenvedő emberiség számára minden bizonnyal egyik fontosabb, mint a másik.” 

Selye „Hans” János, a magyar kozmopolita

Más kérdés, hogy Hans (alias János) Selye orvoskutatót az amerikai beszámolók többnyire kanadai tudósként ismertetik – mondta a Qubitnek Szabó professzor, aki a Kaliforniai Egyetem Irvine-i intézetének orvosi karán egy Selyéről elnevezett tudományos diákkört vezet.

Tény, hogy csak félig, apai ágon volt magyar az 1907-ben Bécsben osztrák anyától született Selye János, aki mégis teljesen magyarnak vallotta magát. Ebben egyesek szerint fontos szerepe lehetett az apja és a tanárai által belevert nacionalista eszméknek is. Akárhogyan is, az Osztrák-Magyar Monarchiából nem sokkal az orvosi diplomája megszerzése után, 24 éves korában először az Egyesült Államokba, majd öt évvel később, 1936-ban a kanadai Montréalba vándorolt...

ITT OLVASHATÓ