A RENDŐRT PONT UGYANÚGY KI LEHET ZSÁKMÁNYOLNI, MINT TÉGED!

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.07.28.

A munkásmozgalom és a munkásöntudat szétesésével (szétverésével) gyakorlatilag kinyírták a dolgozók közötti szolidaritást is a 21. században. Ma Magyarországon is, amikor egy-egy dolgozói csoportot megtámad a kormány, vagy nehéz helyzetbe hoz egy multi, akkor nem a munkásokkal, a dolgozókkal találja szemben magát a hatalom, hanem emberek egy csoportjával, akik mellett nem állnak ott a többiek, akik más esetben, máshol hasonló sorsra jutnak. Sőt ember embernek farkasa sokszor ezekben a helyzetekben, hiszen előbb találjuk meg azt, ami elválaszt, a másik szakmában a hibát, mint a nem létező közös ügyet, amely valójában létezik: a közös jólétünket.

Kiváló példa erre most a rendőrök túlórapénzének elvétele.

A kormány egy szakmát lényegében ellehetetlenít, de mivel a rendőr jelképezi a hatalmat a tüntetésnél, a kilakoltatásnál, sokan csak legyintenek: megérdemlik a mocsadék zsaruk.

Pedig az ő szakmájuk is egy hivatás, és ez a hivatás lehetne tényleg olyan, hogy a „szolgálunk és védünk” jelmondat az, ami illik rá. Az pedig nem csupán rajtuk múlik, hogy nem teljesíti ki mindig ez a hivatás a nép szolgálatát és védelmét. Ez legfőképp a törvényeken, a rendőrségi vezetőkön, és a mindenkori hatalom hozzáállásán múlik, és nagyon kicsi részben a törvényekre felesküdött rendőrök szabad akaratán.

Ezt a szabad akaratot viszont pont az tudja feloldani és segíteni, ha a többség melléjük áll akkor, amikor ők a hatalmasok célpontjai.

Meg általánosságban azt a környezetet is megváltoztatni, amelyben a rendőrségnek egy vállalhatatlan kilakoltatáshoz kell asszisztálni, egy erős, öntudatos, szervezett dolgozói réteg tudja megakadályozni...

ITT OLVASHATÓ