Szerző: jotunder
2018.07.02.
1. Náray-Szabó elfelejtette hozzátenni, hogy jelenlegi is vannak kiemelt kutatási területek. Létezik egy Nemzeti Kiválósági Program, amelyik kifejezetten az állam által kiemelten fontos területeken finanszíroz alapkutatást, ebben az évben ötmilliárd forint értékben. A főtémák idén : a biztonság, a mesterséges intelligencia, fehérjetudomány, "Tiszta víz", lézerkutatás. A Nemzeti Agykutatási Programra 2013-ben tizenkétmilliárd forintot adott az állam (konkrétan Orbán Viktor adta Freund Tamásnak), később három és fél milliárd forintot pedig a kvantumtechnológiák fejlesztésére.
2. Az Európai Uniónak vannak Flagship projektjei (az egyik, a "Human Brain" rendesen be is bukott, legalábbis egyelőre), nemrég publikálták a Mazzucato-reportot a "mission-oriented" innovációs és kutatási platformokról. Az, hogy az ország próbál ezekhez a projektekhez kapcsolódni az elég természetes.
3. Népszerűbb lenne ez a poszt, ha azt írnám, hogy Orbán Viktor a tudomány szabadságára tör mert szolgamentalitású embereket akar kinevelni, fél az önálló gondolatoktól, blablabla, de ezt írja le az, aki ilyesmit szeret írni. A Heti Válasz célozgatott rá, hogy tavaly Lázár az egyetemekhez akarta csapni a kutatóintézeteket. Valószínű, hogy Orbánt nem zavarná nagyon, ha kevesebb kritika érné tudományos kutatók részéről, de itt nagyon határozottan az felfedező jellegű alapkutatás és a közvetlenül hasznosítható fejlesztő jellegű kutatás finanszírozási versenyéről van szó. Palkovics az utóbbit preferálja. Náray-Szabó úgy tesz, mintha nagyon könnyen lehetne felfedező jellegű kutatásokat a fejlesztések irányába terelni. Ez nincs így. Az ilyesmi szinte mindig számos áttételen keresztül valósul meg, ha egyáltalán. Magyarország nem költ nyugati szinten alapkutatásra, de a magyar felfedező kutatás regionális szinten sikeresnek mondható. Harc folyik a forrásokért, és Palkovics erősödése gyengítette az alapkutatás pozícióit.
4. Lovász Gödel-díjas, akinek nagyon komoly szerepe volt alapvető számítástudományi eredmények elérésében, évekig dolgozott a Microsoft redmondi elméleti kutatócsoportjában. A csoport akkori vezetői, Borgs és Chayes, most a bostoni kutatócsoport élén vannak, és most fognak előadni Lovász születésnapi konferenciáján. Az akadémia elnöke igenis elég közelről látta, hogy hány szint létezhet az alapkutatás és a termékfejlesztés között. Én még nagyon jól emlékszem, amikor 2005 nyarán először hallottam a graphonokról, végigültem Lovász egy háromrészes előadását, és nagyon sokat köszönhetek annak, hogy elsőre nem értettem meg miről is van szó. Ma sokan gondolják úgy, pl. Jennifer Chayes is, hogy a graphonoknak, gráflimeszeknek szerepe lehet a machine learningben nyíl mesterséges intelligenciában nyíl máris kezd beizgulni a jó Palkovics. Ezt ma sem lehet igazán tudni, de mutatnak rá jelek. 2005-ben ezt garantáltan nem tudták, arra gondoltak, hogy esetleg egyszer majd valamire használni fogják a gráflimeszeket. Azt sem sejtették, hogy a matematikában milyen óriási hatása lesz ennek a gondolatnak, mennyi mindenre fogunk emiatt másként nézni. Nem tudható, hogy mi mire lehet jó, és nem, nem igaz, hogy a "jóság" azt jelenti, hogy holnap emiatt fogják kúppal gyógyítani a vízfejűséget.
5. Lehet vitát folytatni a magyar tudomány jövőjéről, a kitörési pontokról, a lehetőségeinkről, de nem a megadjákkal, jeszenszkydzsuniorokkal, a rezsimsajtóval. Az értelmiségi viták megszűntek, és simán elképzelhető, hogy a totálisan marginális vincent kommentszekciójában több nemzetközi hírű tudományos kutató és külföldön élő egyetemi professzor szólt hozzá a témához, mint a teljes magyar sajtónyilvánosságban együttvéve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.