Szerző: HELTAI ANDRÁS
2018.07.26.
– Ön Magyarország régi barátja, ismerője. Lelkészként mit gondol arról, hogy Budapesten beírják az alkotmányba, hogy ez keresztény ország?
– Annak idején protestáns lelkipásztorként alapítottam pártot, mégpedig nagyon tudatosan szociáldemokratát. Sokszor megkérdezték már, hogy miért nem keresztényt. Azt válaszoltam, hogy teológiai okokból. Egy keresztény pártot fenyegeti a csábítás, hogy politikai célokból kisajátítsa magának a hitet. Nagyon veszélyesnek tartom, ha egy politikát kereszténynek minősítenek. Istent a pártunkhoz kapcsolni, magunkat így Isten fölé helyezni, ez blaszfémia.
– Úgy tűnik, hogy manapság a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU is a magyar kormánypárthoz hasonlóan gondolkodik.
– Igen, ez sajnos nem csak magyar betegség. Pár évtizeddel ezelőtt még nem volt szokatlan, hogy a papok a szószékről mondták meg híveiknek, kire szavazzanak a választásokon, ha Jézus tanításait akarják követni. Ez durva visszaélés, ezért utasítom el olyan határozottan a vallásnak politikai célokra való felhasználását. Úgy gondolom, Angela Merkel kancellár, a lelkészlány is jól érzi a veszélyt, amelyről beszéltem. Bizonyos, hogy ő semmiképpen nem akarja a hitet bevinni a politikába.
– Amikor legutóbb Orbán Viktor a keresztény Helmut Kohlt méltatta, azt mondta, hogy „az ő nagy barátja”, a kancellár teremtette meg Németország és Európa egységét.
– Azt a kérdést, hogy valóban olyan közel állt-e Orbán Kohlhoz, amint most állítja, nyitva hagynám. Amögött ugyanis, hogy így beszél róla, elsősorban politikai taktikát látok. Egyszerűen szembe akarja állítani Kohlt az őt rendre bíráló Angela Merkellel. Köztudott, hogy Kohl annak idején azért kényszerült dicstelen lemondásra, mert nem volt hajlandó megnevezni a Kereszténydemokrata Párt, a CDU illegális pénzelőit. Vagyis a barátságot azon alkotmány fölé helyezte, amelynek őre volt. Merkel elutasította ezt a magatartást, és ez alapozta meg politikai pályafutását. A Kohl nevével most fémjelzett „jó Németország” szembeállítása Merkelével, ahonnan Orbánt kritizálják, csak a magyar kormányfő ügyeskedése. Kohlnak elkötelezett európaiként nagy érdemei voltak, de a kép, amelyet magáról mint a német egység megteremtőjéről rajzolt, nem mindenben felel meg a valóságnak. A kaput a német egységhez 1989 közép-európai változásai nyitották meg, köztük az NDK békés forradalma. Az egész egyesülési folyamat hajtóerejét a keletnémetek jelentették, Kohl pedig ügyesen használta ki ezt a tényezőt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.