68: A FELISMERÉSEK IDEJE - INTERJÚ MURAI ANDRÁS KOMMUNIKÁCIÓKUTATÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.06.29.

Létezhetne-e 1968 Nyugat-Európája és Amerikája nélkül a női egyenjogúság mai szintje, az egyetemi kreditrendszer, és elképzelhető lenne-e, hogy magyarázatra szorul, sőt, törvénybe ütközik, ha apjuk, anyjuk, pláne a tanár megpofozza a gyerekeket?

Nálunk is történt akkor egy s más. Tizenkétezer katonánk bevonult Csehszlovákiába, ezzel is hozzájárulva a szocializmus megreformálhatóságával kapcsolatos illúziók felmorzsolódásához. De a gazdasági reformok, az új mechanizmus azért beindult. Jött a Coca-Cola, az Omnia kávé és a Turó Rudi is. Hogyan keletkezhetett ez a Rudi Dutschkétól a Turó Rudiig húzódó, enyhén szólva is szakadozott ív? – kérdeztük az 1968 Magyarországon című könyv társszerzőjét, a budapesti Metropolitan Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakának vezetőjét.

– Miért hagytuk, hogy így legyen? – ez az 1968 Magyarországáról szóló könyvük alcíme. Amikor szerzőtársával, Tóth Eszter Zsófiával ezt az idézetet választották, elé gondolták Bródy János szövegéből a mondat első felét is: „Virág sincsen, te sem vagy már”? Valami ezek szerint elveszett 68-cal? Vagy csak az ebben igen rutinos Bródyval együtt sejteni engednek valamit, bármit? Esetleg egyszerűen csak jól hangzik a sor, ezért vették előre, a többi pedig majd úgyis kiderül?

– A „miért hagytuk?”-kal arra utalunk, hogyan reagált az akkori Magyarország erre a különös évre. Vajon miért nem volt tiltakozás Magyarországon a prágai bevonulás ellen? Miközben világszerte az utcán voltak az emberek – hol ezért, hol azért, de a hiperaktivitás a jellemző –, nálunk nem mutatkozik szinte semmi feszültség. Miért? Az alcím inkább erre vonatkozik.

– Mi a válasz a miértre?

– Az egyik ok, hogy 68-at Magyarországon 56 határozza meg. Túl közel van. A hatalom azonnal és idegesen reagál mindenre, ami például az ifjúságot bármiféle lázadó, változtatni akaró gondolattal, pláne forradalmi szenvedéllyel fogná össze. A társadalom is óvatos, túl közel van még a megtorlás időszaka, viszont éppen elkezdett kiépülni valamiféle viszonylagos biztonságot és jólétet adó – ígérő – szocialista fogyasztói társadalom. Ezzel együtt, ha lassan is, de nyitottak a nyugati kultúra felé. Megkezdődik a Nyugat varázstalanítása is, például azzal, hogy már nálunk is gyártják a Coca-Colát. Ami groteszk, mert éppen ekkor a vietnami háború miatt az egész világ éppen tele van Amerika-ellenességgel, és itt is voltak szolidaritást kifejező „vietnami vasárnapok”. A kádári konszolidáció­nak ebben a szakaszában azonban nincs nyílt ellenállás a hatalommal szemben...

ITT OLVASHATÓ