Szerző: SZEKA
2018.06.07.
Divat lett nálunk szidni az Európai Unió intézményeit és döntéshozóit az ellenzéki és kormányoldalon egyaránt. Az ellenzékiek gyengeséggel, megosztottsággal, a tények felszínes ismeretével, a kormánypártiak viszont a nemzeti érdekek elnyomásával, „Brüsszel diktatúrájával” vádolják az EU-t. Mindkét oldal túloz, sőt igazságtalan is a két megközelítés. A közös uniós politika (és persze pénz) nélkül ugyanis az ellenzéknek és a kormányoldalnak is sokkal rosszabb lenne a sora hazánkban. Orbán Viktor politikai ámokfutását ugyanakkor ma már szinte csak az EU, azon belül is az Európai Néppárt parlamenti frakciója tudja megfékezni.
A migrációról, a határvédelemről és az európai életmód megvédéséről értekeznek a napokban az Európai Néppárt prominensei. A témákból ítélve meglepő, hogy Orbán Viktor nem szerepel az előadók között. A magyar kormányfő bizonyára kioktatná pártcsaládjainak tagjait arról, hogyan kell többmilliárdos kampányokkal félelmet kelteni a polgárok lelkében, miként lehet a közmédia segítségével egy párhuzamos valóságot kreálni a megszokott életmódjukat féltő nyugdíjas nénik és bácsik számára.
Orbán ugyanis nem pusztán azt tudná elmondani a jobboldali politikustársai számára, miként kezelné ő a menekültválságot, hanem azt is, milyen kampánystratégiai lehetőségek rejlenek a menekültekkel való állami riogatásban. Ő csak tudja, hiszen egy, a rasszizmus határait erősen súroló kampánnyal sikerült ismét begyűjtenie a szavazatok közel felét az országgyűlési választásokon, aminek egyenes következményeként ismét kétharmados többsége van a Parlamentben. És, ha már ismét összejött az alkotmánymódosításokhoz szükséges frakciója, akkor bele is csap a lecsóba, nem érdekli, hogy a német kereszténydemokraták tőle féltik csak igazán az európai értékeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.