Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.06.23.
Tóth Bertalan, az MSZP frissen megválasztott elnöke a Heti Válasznak adott interjújában arról beszél, hogy a „a villamosokon bűzölgő hajléktalanok” zavarják, de nem elfogadható a hetedik alaptörvény-módosítás, mert nincsenek benne szociális pillérek. A Pesterzsébeten végül megmenekült végtag nélküli kisfiú családjának kilakoltatása kapcsán arról értekezett a helyi szocialista frakció, hogy a családnak feladata “biztosítani a szomszédok számára is az otthon nyugalmához való jogot, azaz betartják a normális együttélési szabályokat.” Az MSZP-frakció Zuglóban azzal utasította el a Baptista Szeretetszolgálat kérelmét arra, hogy 3 üres lakást szociális lakhatásra használhassanak, hogy ebből 2 helyen a lakókkal gond lehet, mert előre egyeztetni kell velük, hogy hajléktalanok költöznek melléjük.
És ezek még az ellenzéki megszólalások szegény embereket érintő ügyekben. A kormánypártiakat inkább hagyjuk is, azok általában ezeknél is durvábbak.
A hetedik alaptörvény-módosítás utcán való életvitelszerű lakhatás megtiltásáról szóló része kapcsán csak és kizárólag az aluljárókban, Budapesten alvó hajléktalan emberekről volt szó, és amikor róluk beszélt a média vagy a politikusok, csak mentális problémákkal élő, alkoholista büdös “csövesekként” beszéltek a hajléktalan emberekről.
Nyilván engem is zavar, ha valaki büdösen felszáll a villamosra, de azt állítani, hogy ő lenne az az ember, akit tipikusan érint például ez az alaptörvény-módosítás, egyszerű hazugság. Itt egy torzítási folyamatról van szó, ami azért lehetséges, mert senkire nincs ráírva, hogy hajléktalan vagy szegény lenne. Miközben a budapesti aluljárókban legfeljebb néhány száz ember aludhat, életvitelszerűen közterületen több ezren is élhetnek akár, évszaktól függően. Csak ők nem látszanak, mert nem feltűnőek, és többségük, az elsöprő többségük nem büdös (istenem ezt komolyan le kellett írnom emberekről?), nem alkoholista, nem mentális beteg, sokan dolgoznak is közülük...
A hetedik alaptörvény-módosítás utcán való életvitelszerű lakhatás megtiltásáról szóló része kapcsán csak és kizárólag az aluljárókban, Budapesten alvó hajléktalan emberekről volt szó, és amikor róluk beszélt a média vagy a politikusok, csak mentális problémákkal élő, alkoholista büdös “csövesekként” beszéltek a hajléktalan emberekről.
Nyilván engem is zavar, ha valaki büdösen felszáll a villamosra, de azt állítani, hogy ő lenne az az ember, akit tipikusan érint például ez az alaptörvény-módosítás, egyszerű hazugság. Itt egy torzítási folyamatról van szó, ami azért lehetséges, mert senkire nincs ráírva, hogy hajléktalan vagy szegény lenne. Miközben a budapesti aluljárókban legfeljebb néhány száz ember aludhat, életvitelszerűen közterületen több ezren is élhetnek akár, évszaktól függően. Csak ők nem látszanak, mert nem feltűnőek, és többségük, az elsöprő többségük nem büdös (istenem ezt komolyan le kellett írnom emberekről?), nem alkoholista, nem mentális beteg, sokan dolgoznak is közülük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.