TEMETNI JÖTTEM...

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2018.06.22.

A szerző, akinek nevét nem, csak hevét idézem ide a lassan a Pravda és magyar klónja, a Szabad Nép színvonalán megnyilvánuló kormány- és pártközeli napilapból, ezt volt képes leírni egy amolyan munkáslevelezői véleménycikkben, hogy Soros Györgyöt annak mestere, Karl Popper, teljesebb nevén Sir Karl Raymund Popper révén befeketíthesse: „a velejéig marxista lelkületű Karl Popper egyszerűen átplántálta Marx tévtanait a modern világba, és megalkotta vulgárfilozófiai agyszüleményét, a nyílt társadalom teóriáját.” A főállásban Felcsúton jegyzőként alkalmazott sajtólevelező nyilván egyetlen sort sem olvasott Poppertől, akinél antimarxistább filozófust keveset lehet találni, de ez miért is tűnne fel a napilap szerkesztőinek?

A műveletlenséggel kevert készséges szervilizmusnak ezen a megnyilvánulásán akár mulatni is lehetne, ha a nyílt társadalomnak a kommunizmussal és fasizmussal élesen szembenálló eszméjét hirdető (és nem mellékesen Soros György alapította) Közép-európai Egyetem és testvérintézménye, a Central European University (CEU) nem állnának képletesen szólva a sír szélén.

„A jó gyakorta sírba száll vele”
A CEU távozása

Temetni jöttem tehát a CEU-t, nem dicsérni – de temetni nehéz, dicsérni most még sokkal könnyebb lenne, különösen mert, mint tudjuk, „a rossz, mit ember tesz, túléli őt”, és ha Budapesten már csak a porhüvelye marad, akkor a mi objektív kormánysajtónk aligha pazarol majd elismerő szavakat rá. Márpedig ha a CEU sorsa az lesz, amit egyik tavalyi cikkemben megjósoltam, nevezetesen, hogy a kormány széttárja mind a két karját és könnyes szemekkel konstatálja, hogy sajnos hiába adtak meg minden lehetőséget, a CEU nem teljesítette a törvény mindenkire egyformán vonatkozó feltételeit, szóval ha a CEU augusztus végéig nem kapja meg az engedélyt a további működésére, illetve nem ismerik el, hogy anyaországában, az USA-ban is van képzése, akkor mennie kell. A rektora szerint ugyanis nem vághatnak neki a következő tanévnek a jelen bizonytalan helyzetben, hiszen nem tudnak mit mondani a jelentkezőknek. Valki László múlt heti írásában (A lex CEU forrásai, ÉS, 2018/24., június 15.) alaposan feltárta az egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás hátterét és nemzetközi összefüggéseit. Ezért most csak azokra a részletekre szorítkozunk, amelyekről ott nem volt szó.

2016 őszén az érvényes előírásokkal összhangban az Oktatási Hivatal megvizsgálta az országban működő külföldi egyetemeket, és többek között megállapította, hogy a CEU pár könnyen kiküszöbölhető adminisztratív hiányosság pótlásával megfelelhet a szabályoknak. Tavaly februárban a már korábban megkezdődött Soros-ellenes kampány részeként Schmidt Mária indította a nyilvános akciót azzal, hogy megtámadta a nyílt társadalom eszméjét az oktatási kínálatában is érvényesítő CEU-t. A következményeket már akkor is sejteni lehetett, és valóban, az április 4-én indokolatlanul rendkívüli sürgősséggel benyújtott törvénymódosítás a megadott rövid határidőn belül abszurd feltételeket szabott.

Az ezt követő hazai és nemzetközi felháborodás hatására először csupán annyit tettek, hogy az egyik teljesíthetetlen követelményt, amelyik az USA-ban az oktatásügyben illetéktelen szövetségi kormánnyal kötendő egyezséget írta volna elő, visszavonták, de abból nem engedtek, hogy anyaállamában a CEU „ténylegesen felsőoktatási képzést folytasson”, jóllehet az amerikai egyetemek szerte a világban e megkötés nélkül működhetnek. A CEU végül eleget tett ennek is, és a tavaly nyáron megkötött szerződés szerint a Bard College adott helyet a CEU amerikai kampuszának, s ezt New York állam illetékes hatóságai jóvá is hagyták. A szerződés megkötése után azonban a kormány inkább kitolta a döntési határidőt, hogy további bizonytalanságban tarthassa az egyetemet...

ITT OLVASHATÓ