SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: FOCIBAN MINDIG EREDMÉNYTELENEK VOLTAK AZ OROSZOK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁKI ATTILA
2018.06.16.

A hazáját emelkedő nemzetnek láttató putyini vezetés épp ezt a növekvő erőt akarja demonstrálni a foci-vb megrendezésével – mondja Sz. Bíró Zoltán történész. Úgy véli, az esemény nem csupán Oroszország presztízsét növeli, nem mellékesen az oligarcháknak is csurran-csöppen belőle valami. Egy dolog azonban nem biztos, hogy összejön: az igazi nagy foci. A házigazda együttes is gyönge, a végső sikerre gyakorlatilag esélytelen. A rendezőket pedig legalább ennyire aggasztja a terrorveszély.

– Nyolcvannyolc éven át az oroszok nem kapták meg a rendezés jogát. Brazília, Mexikó, Németország, Franciaország, Olaszország kétszer rendezett világbajnokságot. Még az Egyesült Államok is vendégül láthatta a vb-t, ahol az európai futball másodlagos sport. Sőt Oroszországot Afrika is megelőzte. Miért?

– Oroszország, vagyis a Szovjetunió olimpiát is elég későn kapott, abból is diplomáciai botrány lett. 1979 szeptemberében vonultak be Afganisztánba a szovjet csapatok, emiatt a nagy sporthagyományokkal rendelkező nyugati országok (élükön az Egyesült Államokkal) bojkottálták a moszkvai játékokat.

– Megtorlásul a keleti blokk sportolói nem utazhattak Los Angelesbe.

– Többek között emiatt a FIFA joggal volt óvatos. Sorozattornákon egy bojkott a versengés végét jelenti. Felborítja a sorsolást, egyenlő a pénzügyi csőddel is. Volt tehát mit félteni. Érdekes módon a szovjetek sem erőltették. Hozzá kell tenni, a Szovjetuniónak még a tizenhat csapatos vb is kihívás lett volna. Tartottak tőle, hogy nem tudják a helyzetet politikailag kezelni. A híres világifjúsági találkozók politikailag erősen szűrt közönséget vonzottak, de egy populáris világesemény esetében ezek a szűrők nem működnek. Az elzárkózásuk ösztönös volt.

– A viszony ma sem túl baráti, a terrorveszély élesebb, mint valaha. Mégis mi változott?

– Sok minden. Túl vagyunk például a hidegháborún. Nincs közvetlen fenyegetés, vannak viszont gazdasági érdekek. A futball-vb nézettségben fölülmúlja az olimpiákat is. Az átlagos csoportmérkőzéseket egyszerre, egy időben a Föld népességének negyede láthatja. Százhúsz országban közvetíti a tévé, nem véletlenül olyan drágák a közvetítési jogok. Ez a legnagyobb globális sportesemény. Ehhez képest a létesítmények olcsók. A vb-re fel kell építeni, rendbe kell hozni, legalább negyvenezresre kell bővíteni tizenegy futballstadiont. Az alaptípus legfeljebb dizájnban különbözik. Moszkva az egyetlen város, ahol a Luzsnyiki (néhai Lenin) stadion mellett használják a Szpartak arénát is. De az esemény nem csak stadionépítésre alkalmas. Fontos infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítanak, vagy legalábbis elterveznek. Tatárföld fővárosáig, Kazanyig például gyorsvasutat akartak a vb-re építeni, de ez már olyan nagy falatnak bizonyult, hogy a terveket „megfelezték”, majd el is süllyesztették. Szentpétervár mellett olyan körgyűrű épült, ami a futballturistákat megkíméli attól, hogy átmenjenek a zsúfolt városon. Az új stadion felépítése hatalmas pénzeket emésztett fel. Csaknem 50 milliárd rubelbe, mintegy 250 milliárd forintba került. A Finn-öbölben lévő Kresztovszkij-sziget csúcsánál fantasztikus pályát emeltek. Elődjét, az egykori Kirov stadiont elbontották...

ITT OLVASHATÓ