Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.06.14.
Ismét a Római-parti mobilgátról szavazott szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztés és a szavazás eredményeképp most egy olyan nyomvonal továbbtervezését támogatta a közgyűlés többsége, amit a helyi civilek elég egyöntetűen elutasítanak – még a főváros álláspontját korábban támogató mobilgát-párti egyesület is. A döntés várható következményeivel kapcsolatos aggodalmakat enyhítheti, hogy az elmúlt nyolc évben a képviselőtestület már vagy féltucat határozatot hozott a végleges nyomvonalról, a mostani pedig további feltételekhez köti, és a bizonytalan jövőbe tolja a gátépítésről szóló végleges döntést.
Idén februárban vett újabb kanyart a Római-part árvízvédelmével kapcsolatos főpolgármesteri politika: már túl voltunk a nevetséges „egyetemi” összehasonlító tanulmányon, túl a népszavazási bohózaton, a civilek átverésén, amikor Tarlós István bejelentette, hogy a „Hol legyen a gát?” kérdés eldöntésére egy független tudományos szakértőkből álló testületet kért fel.
A jelek nem voltak túl biztatók: egyrészt a „grémium” legalább a negyedik olyan szakértői fórum volt, amelyik a főpolgármester szerint képes objektíven, kizárólag tudományos és racionális szempontok alapján javaslatot lenni a végső szó kimondására a fővédvonal nyomvonala kapcsán, lezárva a Római sorsa körüli évtizedes vitát; másrészt a szokásos átláthatatlanság jellemezte az újabb tudományos tanácsadó testület megalakulását és működését.
Nem volt világos, hogy kik és milyen szempontok alapján választották ki a tagokat, hogy mire is van pontosan mandátuma a testületnek, hogy mikorra és milyen mechanizmus alapján kell megszületnie az állásfoglalásnak – a „grémium” ilyen induló feltételekkel kezdte a munkát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.