Szerző: SZELESTEY
2018.06.09.
- Párizs és Berlin nem ért egyet azzal, hogy Ausztria a külső határok védelmét forszírozza, viszont a kvótákat elveti az unió soros elnöki posztjának várományosaként
- Erhard Busek: nincs új menekültáradat, csak politikai pánikkeltés folyik
Bloomberg
Elképzelhető, hogy Orbán Viktor beleveteti a nemzeti identitást az alaptörvénybe, mert úgy gondolja, hogy ez esetben az idevágó kérdéseket nem vizsgálhatják az uniós bíróságok. Azaz jogi eszközökkel igyekszik megakadályozni, hogy az EU bírálhassa demokrácia-ügyben, amit ő a belügyekbe való beavatkozásnak tekint. Erről Kovács Zoltán beszélt, kiemelve, hogy hasonló logikával élt a német Legfelsőbb Bíróság is. Szerinte ez a módszer hatásos a lopakodó európai jogalkotással szemben, amely megpróbálja megteremteni a szövetségi Európát, hiszen aláássa a nemzeti kormányok jogkörét. A vonatkozó német döntés kimondta, hogy szélsőséges esetekben a német államnak kötelessége eltérnie az unió lépéseitől, mert a jogállamot, vagy az emberi méltóságot sohasem bírálhatja fölül a közösség, mert az a nemzet alkotmányos identitását kérdőjelezné meg.
A hírügynökség megjegyzi, a német bíróságok sohasem mentek el odáig, hogy megkérdőjelezték volna az Európai Bíróság határozatait. Orbán ugyanakkor az euroszkeptikus, migránsellenes erők egyik vezéralakja. A mozgalom populistákat repített a hatalomba, Olaszországtól Lengyelországig. A magyar vezető a választás után azon van, hogy még jobban megszigorítsa az ellenőrzést, úton az illiberális rendszer felé. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy látja: itt az idő felülvizsgálni az EU és Magyarország kapcsolatait, és az alkotmány revíziójának valószínűleg tükröznie kell ezt.
FT
Az unióban a középjobbot is kikezdik a változások, amelyek már kicsinálták a mérsékelt baloldalt, így az Európai Néppárt ugyancsak aggódhat a jövőjéért. A konzervatívok is sérülékenynek tűnnek a választók elégedetlenségével szemben: azaz azzal, hogy egyre erősebb az identitásra épülő politika, ugyanakkor eltűnőben vannak a hagyományos ideológiai választóvonalak. Legújabban a Spanyol Néppárt került ki a hatalomból. Olaszországban megverték a hagyományos jobboldalt a populisták, de az fáradtnak látszik még Németországban is. Egyfelől szorongatja a migráns- és EU-ellenes körök csoportja, amely tűz alá vette Berlint és Brüsszelt. Lásd Salvinit. Másrészt pedig ott van a Macron-féle centrista tábor, de az legalább nincs ez EU ellen. Viszont próbálja szétzúzni a hagyományos pártok befolyását az Európai Parlamentben.
Ennél fogva az EPP eheti müncheni tanácskozásán a pártcsalád saját sorsa volt a fő téma, miután mind inkább veszít támogatottságából. Orbán nem a tömörülésnek nyerte meg a választást, hanem ellene kampányolt, miközben a tagpártok közül odahaza már csupán 8 van kormányon. 7 éve ez a szám még 17 volt. A Néppárt szemszögéből csak ront a helyzeten, hogy a magyar vezető antiszemita és EU-ellenes kirohanásokkal győzött, továbbá elutasította Merkel migránspolitikáját is. Ebben a helyzetben a konzervatívok útelágazáshoz érkeznek, de megosztottak az ügyben, hogy mit is kellene csinálniuk. A svédek és a dánok kiraknák a Fideszt. Mások a politikai bölcset látják Orbánban, aki előre megjósolta, mi lesz a német kancellár nyitott kapuk-politikájának az ára.
Most aközött kell választani, hogy visszatérjenek egy egységesebb állásponthoz, vagy ne törődjenek Orbánnal és a többiekkel, és hagyják egy kis kereseti lehetőséghez jutni a populistákat. De lehet, hogy a kérdést a kor, vagyis az új nemzedék dönti el. Merkel szenvedélyes beszédet tartott a müncheni konferencián, de a taps semmi sem volt ahhoz képest, ami osztrák kollégájának jutott, aki a német bevándorlási politika ellen foglalt állást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.