NEM TUDNI, MIT HOZ A HOLNAP - ETTŐL FÉLNEK A MAGYAROK

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.06.15.

A létbizonytalanságtól, kiszámíthatatlanságtól és anyagi nehézségektől félnek a magyarok, de a többség alapvetően optimistán tekint az ország sorsára. Az egészségügy romló helyzetét, az elszegényedést, a növekedő társadalmi különbségeket, a nyugdíjrendszer összeomlását és a migrációt tekintik legtöbben az országra leselkedő veszélyként, az ellenzéki pártokkal kapcsolatban pedig a legtöbben szkeptikusak.

Ezek a következtetések rajzolódnak ki a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kutatásából, mely egy tavalyi, a magyarok álmait és reményeit feltérképező kutatás folytatása. A Magyar Rémálom című kutatás 2017 októbere és 2018 tavasza között, hét helyszínen készített fókuszcsoportos beszélgetéseken, illetve egy március 28. és április 5. között készült reprezentatív felmérésen alapszik.

Az adatok tanúsága szerint az embereket leginkább pozitív érzelmek jellemzik, 70 százalék mondta, hogy a kérdőívezést megelőző egy hétben boldognak érezte magát. A negatív érzelmek közül az elvárások miatti szorongás bizonyult a legjellemzőbbnek, ezt 39 százalék tapasztalta. Félelmet 25, gyűlöletet pedig 17 százalék érzett, miközben a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy nem volt rá jellemző a gyűlölet, utálat érzése.

A boldogság egyértelműen kor, nem és végzettség függvénye is: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb gyakorisággal tapasztalja meg ezt az érzést, ugyanez igaz a magasabb végzettségű, és emiatt feltehetően jobb anyagi helyzetben lévő emberekre is. Nyolc százalékkal több férfi számolt be arról, hogy a boldogság jellemezte az előző hetét, mint amennyi nő.

Gyűlöletről átlagnál gyakoribb mértékben számoltak be a férfiak (19%), a szakmunkásképzőt (20%) és a legfeljebb 8 általánost végzők (19%), illetve a két legszegényebb régió lakói, Észak-Magyarország (25%) és a Dél-Alföld (20%) is.

Hasonló tendenciák megfigyelhetők a félelem esetében is, pár jelentős kivétellel. Míg a gyűlöletről a férfiak, félelemről a nők számolnak be nagyobb arányban (28%), végzettség szempontjából pedig a legfeljebb nyolc általánost végzettek ugranak kiemelkedően az átlag fölé (37%), miközben a többi végzettségi kategóriában átlag alatt marad a félelem előfordulásának gyakorisága.

Az elvárások miatti szorongás megoszlása elég egységes képet mutat, valamivel hangsúlyosabban szembesülnek ezzel a negyvenes éveikben járók, valamint a nők...

ITT OLVASHATÓ