NEM SZABAD ELVENNI A KÜZDÉS ÉRTELMÉT, JOGÁT - INTERJÚ PÁSZTOR BÉLÁVAL, VERESEGYHÁZ POLGÁRMESTERÉVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: SZÁLE LÁSZLÓ
2018.06.15.

Magyarország legrégibb polgármesterét 1990-es megválasztása óta hatszor újraválasztották. 1990-ben függetlenként 83 százalékkal, 2014-ben ugyancsak független jelöltként 87,5 százalékos többséggel. Előtte 25 évig a település tanácselnöke volt. Ez összesen ötvenhárom év egy település élén. Valószínűleg nemcsak itthon, hanem a világon is egyedülálló teljesítmény. A magyar önkormányzati rendszer 1990-ben az egyik legjobbnak, legkorszerűbbnek számított Európában, ma már csak árnyéka önmagának. A sokat megélt polgármester talán tudja: miért? S hogy kinek jó ez?

– Ön az önkormányzatok megszületésének negyedszázados évfordulójára kiadott kötetben azt nyilatkozta, hogy az önkormányzatiság leginkább megoldandó problémája a pénz és a jogkör. Régebben főleg a pénzhiány miatt panaszkodtak a polgármesterek, most meg mintha jogkör volna kevés.

– A kettő összefügg. Az aránytalanságot minden politikai erő észlelte az elmúlt évtizedekben, de egyiknek sem sikerült – egy-egy rövid időt kivéve – ezen változtatni. A közigazgatás központosítását helyeslem. Amit lehet, oldja meg az állam központilag, de ami a lakosságot közvetlenül érinti, azt helyben kell hagyni, mert az önkormányzatok ismeretei arról nagyobbak és teljesebbek.

– Források híján a jó döntések sem sokat érnek...

– Az önkormányzatok állami támogatása a hivatal működésére és a még megmaradt intézmények működésére elég, de arra már nem, hogy a helyben élő emberek életminőségét megfelelő színvonalon tartsa, illetve megfelelő ütemben javítsa, fejlessze. Minden önkormányzat szeretné, ha a települése fejlesztésére több pénze lenne, hogy a benne élő közösség jobban éljen. Pályázati pénzek vannak ugyan, de csak arra pályázhatnak, amit központilag kiírnak. Ez pedig nem fedi le a helyi igényeket, szükségleteket.

– Miként lehetne elérni, hogy a központi tervek és a helyi szándékok találkozzanak – Szabolcstól Baranyáig?

– Az önkormányzatok az állami támogatást normatív alapon kapják. Amiből fejlesztésre nagyon kevés jut. Ebben segíthetnének a helyi adók, köztük elsősorban az iparűzési adó. Most azonban a sajtóban egyre dermesztőbb írások jelennek meg arról, hogy az állam az iparűzési adó bevételeket vegye el az önkormányzatoktól, és csapja hozzá a központi adókhoz. Az állam ne vegye el az önkormányzatoktól azt, amiért az önkormányzatok dolgoztak meg. Aki azt mondja, hogy el kell venni, vagy meg kell felezni, az nem ismeri az iparűzési adó kialakulásának történetét. Különösen a 90-es évek második felétől egy évtizeden át az önkormányzatok sokat tettek azért, hogy Magyarországon különféle beruházások megvalósulhattak. A polgármestereket az mozgatta, hogy a településeiken munkahelyeket teremtsenek, és saját bevételeiket növelni tudják – saját fejlesztési céljaikra. Sok önkormányzati vezető munkaköri kötelességét messze meghaladva dolgozott, például kelt hajnalban azért, hogy az adott terület határidőre tisztán álljon a beruházás számára. Sokszor a lakosság ellenkezésével is meg kellett küzdeni, s meggyőzni őket, hogy a termelő cégek idehozatala hosszú távon a település fejlődését mozdítja elő. A kollégák sokasága ezt a munkát odaadóan, lelkesen végezte, s – velem együtt – nem nézik jó szemmel, ha ezeket a lehetőségeket az iparűzési adó „államosításával” el akarják venni...

ITT OLVASHATÓ