Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.06.04.
- Szexizmus, férfi-női hatalmi harc, önmegvalósítás - a közbeszédben gyakran úgy tűnik, mintha ezek lennének a magyar nők elsődleges problémái.
- A Nőügyek 2018 című kötet szerzői szerint viszont a kiszipolyozó munkahely, a megélhetés miatt való aggodalom és a kapcsolatokban való anyagi függés lényegesen fontosabb a magyar nőknek.
- A magyar nők érzékelik, hogy tőlük várják a „demográfiai fordulatot”, és
ezt rájuk nehezedő elvárásnak élik meg.
- Közben a gondozói válság is a vállukat nyomja.
„Az a nyelv, amelyen az aktivisták, a média és a politikusok nőügyekben beszélnek, és amilyen problémákkal foglalkoznak, sokszor nem találkozik azzal a valósággal, amit a magyar nők valójában átélnek.”
Ez volt az egyik alapvető felvetése a Nőügyek 2018 című kötet szerzőinek, vagyis Kováts Eszternek, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) német politikai alapítvány tudományos munkatársának és Gregor Anikó szociológusnak.
Felsőbb osztálybeli nőkről, női vezetőkről, valamint speciális élethelyzetben lévő, például GYES-en, GYED-en lévők vagy épp mélyszegénységben nehézségeiről még csak-csak készültek felmérések, itt viszont jellemzően átlagos, vagy az alatti élethelyzetű nőkkel beszélték végig a hétköznapi problémákat.
Így pedig az rajzolódott ki, hogy sok minden, ami sokszor alapvetésnek tűnik a nyilvánosságban, amikor nőügyekről beszélünk, egészen máshogy fogalmazódik meg magyar nőknél. Klasszikus közhely például, hogy női probléma a “karrier és család összeegyeztetése”, de Kováts Eszter szerint a valóságban nem így merült fel
„Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy jaj, a gyerekek és az anyám gondozása visszafog a munkaerőpiaci kiteljesedésben, hanem éppen ellenkezőleg. A munka az, ami erodálja a kapcsolatainkat, és szétfeszíti a családokat is”
- mondja...
- Közben a gondozói válság is a vállukat nyomja.
„Az a nyelv, amelyen az aktivisták, a média és a politikusok nőügyekben beszélnek, és amilyen problémákkal foglalkoznak, sokszor nem találkozik azzal a valósággal, amit a magyar nők valójában átélnek.”
Ez volt az egyik alapvető felvetése a Nőügyek 2018 című kötet szerzőinek, vagyis Kováts Eszternek, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) német politikai alapítvány tudományos munkatársának és Gregor Anikó szociológusnak.
Felsőbb osztálybeli nőkről, női vezetőkről, valamint speciális élethelyzetben lévő, például GYES-en, GYED-en lévők vagy épp mélyszegénységben nehézségeiről még csak-csak készültek felmérések, itt viszont jellemzően átlagos, vagy az alatti élethelyzetű nőkkel beszélték végig a hétköznapi problémákat.
Így pedig az rajzolódott ki, hogy sok minden, ami sokszor alapvetésnek tűnik a nyilvánosságban, amikor nőügyekről beszélünk, egészen máshogy fogalmazódik meg magyar nőknél. Klasszikus közhely például, hogy női probléma a “karrier és család összeegyeztetése”, de Kováts Eszter szerint a valóságban nem így merült fel
„Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy jaj, a gyerekek és az anyám gondozása visszafog a munkaerőpiaci kiteljesedésben, hanem éppen ellenkezőleg. A munka az, ami erodálja a kapcsolatainkat, és szétfeszíti a családokat is”
- mondja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.