MIT KERESTEK? - RAZZIA AZ OSZTRÁK ÁLLAMVÉDELMI HIVATALBAN

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ PUBLICISZTIKA
Szerző: FÖLDVÁRI ZSUZSA
2018.06.15.

A hatalmat akarta átvenni vagy a róla készült iratokat megszerezni a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)? A február végi történetet bogozva látható, mennyire veszélyes, ha egyetlen politikai csoport kezébe kerül egy ország teljes fegyveres ereje.

Őrségváltás. Cinikusabb elemzők így is magyarázhatták volna az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál (BVT) történteket. Február 28‑án, amikor a hivatal vezetője, Peter Gridling éppen kényszerszabadságát töltötte, magyarán pozíciójának meghosszabbítása belügyminiszteri aláírásra várt, egy hatvanfős, fegyveres csapat jelent meg váratlanul a 3. kerületi bécsi épületben. A nyomozókat egy szabadságpárti (FPÖ) férfiú vezette, a kutakodók fegyveres biztosítását viszont nem a terrorelhárítási központ végezte, hanem a belügyminisztérium alá rendelt ügyosztály, az EGS emberei. Az ő területük az utcai bűnüldözés, ügyfeleik drogosok, zsebesek. Ők jöttek vagy hatvanan, nehéz felszerelésben, golyóállóan és pisztolyosan. Feljelentésre hivatkozva mentek be a különböző szobákba, főleg informatikai területekre. Csomó iratot, adathordozót, laptopot vittek magukkal, ezekről a portán pontos leltár készült.

A BVT 2002-ben jött létre, főleg az államrendőrségből, terrorelhárító, alkotmányvédelmi szervezetekből. S titkosszolgálatoknál szokatlanul rendőri államvédelmi intézmény is lett belőle, kilenc, alárendelt tartományi hivatallal. Munkájához tartozik a kémkedés, a terrorizmus, a nemzetközi fegyverkereskedelem, a szervezett bűnözés, az atomtartalmú anyagokkal folytatott üzletelés elleni harc. De a hatalmas szervezet küzd a politikai szélsőségekkel is, bal- és jobboldaliakkal egyaránt.

Az alkotmányvédelmisek a belügyminisztérium felügyelete alá tartoznak, az osztrák haza biztonságát védő két további organizáció, a katonai hírszerzés (HNA) és az elhárítás (Abwehr­amt) pedig a védelmi minisztérium érdekeltségébe. A HNA a legnagyobb, neki a legelmélyültebbek a kapcsolatai a német, az amerikai katonai hírszerzéssel, s ebben az osztrák semlegesség egy picit sem zavarja. Mindkét minisztériumot a Néppárttal december óta kormánykoalíciót alkotó Szabadságpárt emberei vezetik. Közülük különösen a belügy élén álló Herbert Kicklre érdemes figyelni. Az FPÖ kormányra kerülése óta miniszteri tisztséget viselő szikár harcos korábban a párt főtitkára volt, ideológiai, stratégiai főnöke, aki még a nyolcvanas években Jörg Haider pártvezér éles tollú beszédírójaként vált ismertté. Már a kormányalakítás első perceiben világos volt, hogy veszélyes lehet az összes erőszakszervezet, rendőrség, katonaság, szolgálatok szabadságpárti felügyelet alá helyezése, Nyugat-Európában számos kormány tiltakozott is miatta. „Ez volt a koalíció ára”, magyarázkodott utóbb az ügyben feltűnően csendes néppárti kancellár, a nála határozottabban ellenkező államfő, az egykori zöldpárti vezér, Alexander Van der Bellen pedig csak annyit tudott elérni, hogy az igazságügy néppárti kezekbe kerüljön, s legyen rálátása a másik két pártra. Tegyük hozzá, a razziaügyletről az Igazságügyi Minisztériumot senki sem tájékoztatta előre...

ITT OLVASHATÓ