MIÉRT A SZEGÉNYELLENES FIDESZ NYER, AMIKOR A MAGYAROK TÖBBSÉGE ÚJRAELOSZTÓ POLITIKÁT AKAR

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.06.26.

Az interneten nagyon népszerűek azok a tesztek, amelyek egy sor kérdés után megmutatják, milyen politikai értékrenddel rendelkezünk, és ez alapján milyen politikai táborhoz tartozunk. A leggyakrabban az ún. politikai iránytűvel (Political Compass) találkozhatunk, amely kéttengelyes koordinátarendszerben helyezi el politikai értékrendünket: az egyik tengely a gazdasági, másik pedig általában kulturális, társadalmi kérdésekből épül fel.

A Policy Solutions intézet most reprezentatív kutatással térképezte fel, vajon a magyar társadalom egésze hol helyezkedik el ebben a koordinátarendszerben.

A május 6. és 13. között készült felmérés keretén belül a válaszadóknak huszonnyolc kijelentés kapcsán kellett véleményt mondaniuk, ebből tizennégy a gazdasági jobb-bal tengelyen, tizennégy pedig a társadalmi nyitott-zárt tengelyen helyezte el az embereket.

Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy gazdasági kérdésekben a társadalom túlnyomó többsége (78%) baloldalon helyezkedik el, állami szerepvállalást, újraelosztó politikát és az egyenlőtlenségek csökkentését szorgalmazzák. Kulturális kérdésekben a kép sokkal kevésbé egyértelmű, sok kérdésben szinte fele-fele arányban oszlik meg a társadalom, de összességében enyhén inkább a konzervatív pólus felé tendál.

Baloldaliak vagyunk, ez nem kérdés

A tizennégy felsorolt gazdaságpolitikai álláspont közül csupán négy volt olyan, amelyben a megkérdezettek többsége a jobboldalra helyezkedett, a fennmaradó tízben azonban a baloldali álláspontot preferálta. Ráadásul ahol jobboldali megfogalmazások győzedelmeskedtek, ott is csupán nagyon szűk többséggel, ehhez képest a baloldali pozíciók elsöprő, nem ritkán kétharmados többséget élveznek.

Nézzünk néhány erős többséggel rendelkező baloldali álláspontot:

- 90 százalék ért egyet azzal, hogy az adónkból biztosítani kell minden magyar állampolgárnak a jó minőségű állami egészségügyet.

- 83 százalék gondolja úgy, hogy a rosszabb helyzetben lévők társadalmi felemelkedését az államnak támogatnia kell.

- 80 százalék szerint akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között.

- 79 százalék szerint mivel a cégekben nem lehet megbízni, szükség van azok törvényi szabályozására.

- 73 százalék szeretné, hogy egy munkavállalónak akkor is legyen joga sztrájkolni, ha a sztrájkja miatt a lakosság többségének kényelmetlenséget okoz.

- 72 százalékos a többkulcsos, progresszív adórendszer támogatása.

- Ugyancsak 72 százalék veti el azt a feltételezést, mely szerint mindenkinek annyit ér a munkája, amennyi fizetést kap érte.

- 66 százalék nem ért egyet azzal az állítással, miszerint amelyik kultúrház, művelődési ház állami támogatás nélkül nem tud megélni, azért nem kár, ha csődbe megy.

- 64 százalék azzal sem ért egyet, hogy alapvetően az egyén hibája lenne a szegénység.

- 57 százalék szerint hamis a feltételezés, hogy a nagy bérkülönbségek elfogadhatók lennének, mivel teljesítményre ösztönzik az embereket.

A jobboldali álláspont nyert akkor, amikor a megtakarítások utáni pluszadó (vagyonadó) kérdése merült fel, ezt 58 százalék utasítja el. 59 százalék gondolja úgy, hogy aki munkanélküli, az általában nem akar dolgozni. 52 százalék szerint a világgazdaság jelenlegi rendszere a világ minden országának esélyt biztosít a felzárkózásra, és 51 százalék véli úgy, hogy a magáncégek többet tesznek az emberekért, mint az állam.

Ez utóbbi kérdés inkább arra enged következtetni, hogy bár az emberek nagyobb állami szerepvállalást szeretnének, jelenleg igen elégedetlenek az állam tevékenységével, és jobban bíznak a magánvállalatokban...

ITT OLVASHATÓ