MI TÖRTÉNIK A FORINTTAL?

INDEX
Szerző: STUBNYA BENCE
2018.06.29.

...Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért kamu - vagy legfeljebb féligazság - a spekulációs duma, érdemes áttekinteni, hogy nagyjából hogy működik a nemzetközi pénzpiac, ugyanis a vállalatok és a háztartások mellett ennek a piacnak a szereplői a démonizált spekulánsok is.

A devizapiacon a magyar vállalatok akkor vesznek pénzt, például eurót, amikor külföldről vesznek például a termelésük során felhasznált alapanyagokat vagy technológiát, vagy például amikor külföldi beruházást készítenek elő. A háztartások jellemzően például akkor vesznek devizát, mikor külföldre mennek nyaralni. A devizaspekulánsok abban különböznek a cégektől és a háztartásoktól, hogy nem saját felhasználásra vesznek devizát, hanem arra játszanak, hogy az árfolyam változásán keresztül nyereséget realizáljanak, ezt nevezzük spekulációnak.

A devizák árfolyamát - ahogy minden áruét - a kereslet és a kínálat határozza meg. Ha a magyar cégek és a háztartások eurót adnak el, akkor azzal minden más változatlansága mellett a forint árfolyamát erősítik, az euróét pedig gyengítik. Amikor a spekulánsok dollárt vesznek forintból, akkor a dollár árfolyama erősödik, a forinté gyengül.

Az árfolyamra ezen kívül hatással van viszont még egy fontos dolog, ez pedig nem más, mint a jegybanki alapkamat, amit az adott pénzt kibocsátó központi bank határoz meg. Ha egy országban a jegybank a kamatláb emelése mellett dönt, akkor azzal - megint minden más tényező változatlansága mellett - erősíti a pénz árfolyamát más pénzekhez képest. Vegyük példának az amerikai jegybank kamatemelését, ami az utóbbi idők történéseit a leginkább meghatározta: a Fed növelte az alapkamatot, emiatt pedig a spekulánsoknak hirtelen arányaiban jobban megérte dollárban tartani a pénzüket.

A DOLLÁR HIRTELEN ÉRTÉKESEBB LETT, EHHEZ KÉPEST A FORINT KEVÉSBÉ SZÁMÍTOTT JÓ BEFEKTETÉSNEK, EZÉRT ELADTÁK, AZ ÁRFOLYAMA PEDIG EMIATT GYENGÜLT.

A spekuláció igazából annyiban különleges, hogy ha mindenki egy adott pénz árfolyamának erősödésére számít, akkor már önmagában a pénz vásárlásával is erősítheti az árfolyamát, miközben az árfolyam változásán keresztül akar profitot realizálni. A devizapiacon ugyanakkor nagyon sok szereplő van, így egy-egy szereplő önmagában kevés, hogy jelentősen befolyásolja az árfolyamot, az összebeszélés, és azt követő koordinált vásárlás pedig ugyanúgy illegális, mint mondjuk a kartelezés az építőiparban.

A devizapiacon a spekulánsok akaratukon kívül viszont tudnak kárt okozni, ha megfelelő információk hiányában - vagy például egymás viselkedését irányadónak tekintve, és így csordahatást okozva- , a valós folyamatok által indokoltnál komolyabb hatással tudnak lenni egy pénzügyi eszköz vagy egy deviza árfolyamára. A 2008-as válság után Nobel-díjas közgazdászok írtak erről könyveket, uniós szinten pedig szó is volt Tobin-adó nevű kismértékű pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről a spekuláció okozta károk ellensúlyozására, amiből végül nem lett semmi...

ITT OLVASHATÓ