Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.06.27.
A kormány egész politikai stratégiáját a permanens háborúra építi: közös félelem és gyűlölködés tartja össze az egyzászlós tábort. A harci kedv fenntartása pedig nem megy biztos kézzel kiválasztott, kreatívan kidolgozott ellenségképek nélkül.
Persze a modern politikai kommunikáció nemcsak Magyarországon használ ellenségképet, ám alapesetben az ellenség (higgadtabb szóhasználattal: ellenfél) a közhatalomra ácsingózó rivális, vagyis a kihívó, akivel le kell játszani a meccset.
A Fidesz azonban komplett társadalmi- és népcsoportokat nevez ki ellenségnek, sőt, az ellenségképeit boszorkányos sebességgel képes változtatni, cserélgetni.
A mindenkori ellenségről azt kell tudni, hogy valamilyen módon veszélyt jelent a magyar emberekre. A magyar emberekről pedig azt, hogy ők a Fidesz támogatói. Ennek csalhatatlan jele, hogy bármit tegyen Orbán Viktor, állítása szerint az a magyar emberek akarata. (Amiből logikusan az következne, hogy Magyarországon cirka 2,5 millió magyar ember él – ennyi a kormány támogatóinak mérhető száma –, ám a sikeres politikai retorikának messze nem feltétele, hogy logikus legyen.)
Mármost ellenség nem egy van, hanem több: léteznek konstans és hangsúlyos, időszakos és egyszer használatos, valamint fő- és alellenségek. Ezekből szedtünk össze egy listára valót, kellemes gyűlölködést kívánunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.