Szerző: 168 Óra
2018.06.02.
„Ilyen bukásra nem számítottam. Naiv vagyok, de én azt hittem, hogy valamilyen összjáték lesz az ellenzék között, a hódmezővásárhelyi példából is kiindulva. Ezt a teljes őrületet és rohanást az öngyilkosságba, amit például az LMP azóta is csinál, felfogni nem tudom. Az embernek azt kell gondolnia, hogy megbolondultak, vagy pedig egyszerűen a Fidesz dolgozik határozottan és erősen ezen a vonalon” – mondta Vekerdy.
Volt idő az elmúlt nyolc évben, amikor a pszichológus el tudta volna képzelni, hogy az Orbán-rendszer konszolidálódni fog, de ma hiába szeretné, ezt már nem tartja elképzelhetőnek:
„Ösztönörvényben pörög ez a hatalmi elit: semmit nem engedhetünk el, semmiben nem engedhetünk, gazdagodni kell tovább, mert egyre nagyobb a tét. Nincs elég bölcsesség se a konszolidációhoz, és senki nem tud ellenállni a vezérnek, csakis az ő akarta érvényesül.”
Vekerdy szerint az elkövetkezendő években éppen ezért valószínűleg az a kormányzati retorika folytatódik, amit az elmúlt ciklusban láttunk, mert már csak a szavazatmaximalizálás mozgatja a kormányt és a pártot. „Mint sokan mondják, ma nem kormányzás folyik, nem oldják meg az egészségügy, az oktatás és az egyéb területek helyzetét. Ehelyett a kormány félelmet kelt, gyűlöletet szít. Ezek jól kézben tartható, jól manipulálható érzelmeket hívnak elő az emberekből” – mondja a pszichológus, aki szerint hiába csak az ország kisebbik felére tud így hatni a Fidesz, a választási rendszerből fakadóan a parlamentben kétharmados többségük van. „Igaz, amit a tüntetők mondtak, hogy mi vagyunk a többség. Törvényszerűen igaz, ennek ellenére a többség parlamenti reprezentációja egyharmad. És az is szétforgácsolt, egymást gyűlölő állapotban van” – magyarázza Vekerdy.
A történelmi tapasztalatokból kiindulva úgy látja, a jelenlegi rendszer végét egy külső esemény jelentheti majd, amire már a kormánynak nem lesz válasza: „Magyarországon az ilyen jellegű rendszerek sajnos addig maradnak fenn, amíg valami külső esemény meg nem dönti. Ezt mutatta 1989-ben a Szovjetunió felbomlása, vagy 1945-ben a második világháború elvesztése, amely pontot tett a két világháború közötti rendszer végére. De akár az első világháború kitöréséig is visszamehetünk, amely pedig a Monarchia végét jelentette. Persze, néha azt érzi az ember, és talán ebben a nosztalgia is közrejátszik, hogy minél messzebb megyünk vissza a múltba, annál »jobbak« voltak ezek a rémes rendszerek, de abban egyeznek, hogy végüket mindig egy külső esemény hozta el.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.