Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.06.03.
Mióta tilos zárt terekben cigizni, illetve mióta az egekbe szökött a dohánytermékek ára, nem csoda, hogy a társadalom leszakadó rétegei – nem csak romák, sőt! – szenvedélyt váltanak, és marad az olcsóbban elérhető házipálinka és vele a mámor.
És marad a szintetikus drog.
Ezt ugyan jelen kutatásban nem mérték, de egy ideje a kábítószer a legfőbb probléma a szegénységben és mélyszegénységben élők körében. A durva számok és a hüledezés elviszi a fókuszt a sokkal durvább adatokról. És arra is jó mindez, hogy hibáztassuk az áldozatokat, hiszen, aki kívülről néz (és kicsit felülről, és nem feltétlenül empátiával), mondhatja, hogy tessék, minek füstölnek és vedelnek, ha nem dolgoznak, ugye?!
Holott a háttérben a kilátástalanság, a bizonytalanság, a szorongás és a depresszió lapul. És ezeket oldani kell, ki hogyan képes rá. Mivel a pszichiátriai ellátás nem opció (nem csak a köreikben), marad a primer, a kézenfekvő: a maguk kikapcsolása. Legalább egy-egy trip erejéig. Mielőtt bárki ítélkezne, jó tudni és mindig hangsúlyozni is, hogy a megbélyegzéssel csak a szakadékot mélyítjük.
Holott a háttérben a kilátástalanság, a bizonytalanság, a szorongás és a depresszió lapul. És ezeket oldani kell, ki hogyan képes rá. Mivel a pszichiátriai ellátás nem opció (nem csak a köreikben), marad a primer, a kézenfekvő: a maguk kikapcsolása. Legalább egy-egy trip erejéig. Mielőtt bárki ítélkezne, jó tudni és mindig hangsúlyozni is, hogy a megbélyegzéssel csak a szakadékot mélyítjük.
Miközben a romák ügye mindannyiunk ügye, hiszen az ország lakosságának csaknem egytizedéről beszélünk.
A Debreceni Egyetem munkatársainak idén februárban publikált kutatása szerint az elmúlt harminc évben a cigánynak tekintett népesség száma 400 ezerről 876 ezer főre nőtt hazánkban.
Bár nehéz konkrét számokról beszélni, hiszen az etnikai hovatartozás ‘bevallásos’ alapon megy, és a cigányság, mint kategória, határai igen merevek – ezek a számok azt mutatják, hány cigánynak tartott ember él Magyarországon. A ‘bevallásos’ adatok ennek a 30-40 százaléka körül mozognak. A helyi vezetők például a magukat romának nem valló, de mélyszegénységben élő embereket is romának minősítették, ezt amúgy a szegénység etnicizálásának nevezik.
A romák 37,8 százaléka falvakban, 32,8 százaléka városokban, 15,1 százaléka megyeszékhelyen, 14,3 százaléka pedig Budapesten lakik, azaz a főváros lakosságának 7 százaléka roma.
A Debreceni Egyetem munkatársainak idén februárban publikált kutatása szerint az elmúlt harminc évben a cigánynak tekintett népesség száma 400 ezerről 876 ezer főre nőtt hazánkban.
Bár nehéz konkrét számokról beszélni, hiszen az etnikai hovatartozás ‘bevallásos’ alapon megy, és a cigányság, mint kategória, határai igen merevek – ezek a számok azt mutatják, hány cigánynak tartott ember él Magyarországon. A ‘bevallásos’ adatok ennek a 30-40 százaléka körül mozognak. A helyi vezetők például a magukat romának nem valló, de mélyszegénységben élő embereket is romának minősítették, ezt amúgy a szegénység etnicizálásának nevezik.
A romák 37,8 százaléka falvakban, 32,8 százaléka városokban, 15,1 százaléka megyeszékhelyen, 14,3 százaléka pedig Budapesten lakik, azaz a főváros lakosságának 7 százaléka roma.
Körükben magas az urbanizáció, de ezzel egyidőben a falvakban maradottak között a gettósodás a tendencia.
S hogy miért fontosak ezek a kutatások? Azért, hogy a támogatásokat célzottabbá tegyék, a segítségnyújtás terét növelni tudják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.