ELVETTE A TÁDZSIK ELNÖK LÁNYÁT, MAJD FELVÁSÁROLTA A FÉL ORSZÁGOT

ÁTLÁTSZÓ / OCCRP
Szerző: VLAD LAVROV, OLGA GEIN
2018.06.14.

Tádzsikisztán Közép-Ázsia legkisebb országa, és egyben a régió egyik legszegényebbje is, amelynek gazdasága nagymértékben függ az Oroszországban idénymunkásként dolgozó tádzsikok hazautalt keresetétől. Az ország nehéz gazdasági helyzete azonban nem csak kedvezőtlen földrajzi adottságainak és a szovjet múltnak köszönhető, hanem az autokrata vezetésnek és az ezt kísérő kleptokráciának is. Két példán keresztül mutatjuk be, hogyan működik a tádzsik rendszer, amelyben az elnök veje bármihez ér, az arannyá válik.

Tádzsikisztán elnöke, Emomali Rahmon hangzatos címeket adományoz magának, amelyek szó szerint kivonják őt az ország alkotmányának hatálya alól. Egy ilyen országban a családi kapcsolatok mindennél többet érnek.

Samszullo Szakibov 2005-ben vette feleségül Ruksona Rahmonovát, a tádzsik elnök hét lányának egyikét. Miután beházasodott a Rahmon családba, Szakibov Tádzsikisztán egyik legfontosabb üzletemberévé vált. Az elnök vejének vállalata, a Faroz, elképesztő növekedést mutat, és a gazdaság szinte minden területén jelen van.
A kezdetek

A jelenleg 36 éves Szakibov papíron csak 2018 januárja óta a Faroz kizárólagos tulajdonosa. Az elnök veje ekkor tért vissza az Egyesült Királyságból, ahol éveken át Tádzsikisztán kereskedelmi képviselőjeként dolgozott. A cégnyilvántartás szerint 2018 előtt Makmadullo és Zainullo Szakibov, azaz Samszullo apja és fivére, voltak a Faroz tulajdonosai. Újságírók azonban kiderítették, hogy a Farozt valójában már 2012 óta Samszullo Szakibov irányítja, aki ekkor orozta el a vállalatot egykori üzlettársától, Ummarali Kuvvatovtól.

Kuvvatov 2002-ben alapította a Farozt. Ezzel nagyjából egyidőben vette a szárnyai alá egyik befolyásos üzleti partnerének unokáját, a fiatal Samszullo Szakibovot. Kuvvatov és Szakibov éveken át üzlettársak voltak és személyesen is jó kapcsolatot ápoltak. A kapcsolat azonban megromlott, amikor Szakibov elvette Rahmonovát, és megnőtt a politikai befolyása.

2011-ben Szakibov távozásra kényszerítette Kuvvatovot a Farozból; Kuvvatov ezek után külföldre menekült. A száműzetésében a tádzsik rezsimet nyíltan kritizáló Kuvvatovot 2015-ben meggyilkolták: a férfi egy Isztambulban élő honfitársánál vacsorázott feleségével és gyerekeivel együtt, amikor az egész családot megmérgezték, az utcára menekülő Kuvvatovot pedig fejbe lőtték.

Az évek során a Faroz hatalmasra duzzadt, és ma már alig van Tádzsikisztánban olyan iparág, ahol a több mint negyven cégből álló vállalat ne lenne jelen. A Faroznak többek között az olaj- és nemesfémkitermelésben, a vas- és acélkohászatban, a turizmusban, a pénzügyi szektorban, a gyógyszeriparban, sőt még a vámhatósági ellenőrzések lebonyolításában is vannak érdekeltségei.

Az OCCRP összeállításából kiderül, hogy a Faroz növekedését erős kormányzati hátszélnek köszönheti. A kormány kedvező rendeletekkel, állami vagyontárgyak nyomott áron való értékesítésével és a Faroz versenytársaira gyakorolt nyomással segítette a vállalat gazdasági szárnyalását.

Az alábbiakban két példán keresztül mutatjuk be, hogyan hozta helyzetbe a tádzsik kormány az elnök vejének cégeit...

ITT OLVASHATÓ