Szerző: BIHARI TAMÁS
2018.06.30.
- A parlamenten kívül is dúl a vita a költségvetési törvénytervezetről. A kormány szerint biztos alapokon nyugvó büdzséje lesz az országnak. Gránitra vagy homokra építenek a döntéshozók?
- A következő évre szóló költségvetést ismét túl korán rakták össze, és különösen nagyfokú külső kockázatok heteiben. Ezért hallhattunk az utóbbi időszakban egymást kizáró kormányzati megnyilatkozásokat a költségvetéssel kapcsolatban. A Brüsszelnek négy hete benyújtott konvergenciaprogram mintha a vágyakról szólna. Ilyen a tartós 4 százalékos GDP-növekedés, erősen csökkenő eladósodás, nagy termelékenységnövekedés. Eszerint a következő kormányzati ciklusban minden nagyon szép, minden nagyon jó lesz. Persze, minden ország életében előállhat kedvező csillagállás, de bizony az el szokott mozdulni. Nem világos, mire volt jó ez az irreális derűlátás. Nem sokkal ezután maga a miniszterelnök és más magas rangú kormányzati politikusok már egy válság közeledtéről beszéltek. Erre hivatkozva kijelentették, tartalékokat kell képezni a jövő évi költségvetésben.
- Nem közeleg a válság?
- Egyelőre nincs válság. Válságmentes időben erről beszélni: ebben én érzek bizonyos politikai, taktikai elemet. A válság emlegetésével, a válságtudat erősítésével sok elbizonytalanodott ember a kormányhoz fordulhat védelemért. Ráadásul a 2017-2018-as időszak a magyar gazdasági ciklus csúcsa: mint ahogy nem lenne szabad ezt kivetíteni a következő néhány évre, ugyanígy nem indokolt ilyen helyzetben válságot emlegetni. Ami viszont biztos: a kormány a költségvetési hiányt mindenáron az uniós szabályok szabta korlát alatt tartja. Nem gazdasági megfontolásból, hanem mert ha ismét e fölé emelkedne a hiány, akkor a többletdeficit-eljárás keretében az Európai Bizottság újra bizonyos ellenőrzési jogokat kapna a kormányzat gazdaságpolitikája fölött. Márpedig az Orbán-kormány mindig a sikerei között emlegeti, hogy sikerült kikecmeregni ebből az eljárásból. A bizottság azonban most ajánlást tett a szárnyaló gazdasághoz képest magas deficit miatt, amelyben a 2018-as választás előtti nagy taktikai költekezés is nyilván szerepet játszott. Az uniós kiigazítási ajánlás mértéke meghaladja a 300 milliárd forintot. Ezt most a jelek szerint a kormányzat komolyan vette, a kormánypropaganda irányváltása arra utal, hogy a miniszterelnök a külvilágra mutogatva igyekszik megindokolni a várható megszorításokat, amiket persze nem így fognak nevezni.
- A költségvetés tervezetéből kiderül, hogy hol lehet számítani "nem megszorításokra"?
- Az egészségügy ugyan valamivel többet kap, mint korábban, de nagyon rá is fér. Az oktatás viszont továbbra sincs a legfontosabb területek között. A presztízs-beruházásokra, látványsportokra viszont továbbra is rengeteg pénz jut majd, és sajnos vélhetően hasonló hatékonysággal költik majd el, mint az utóbbi nyolc évben. Egyébként meg a kormánynak szabad keze van a költségvetési források átcsoportosításában, akár parlamenti hozzájárulás nélkül is. Ezért is lett mostanra másodlagos jelentőségű, hogy mi található a költségvetési törvény tervezetében.
- Az inflációt gyorsíthatja a forint hónapok óta tartó gyengülése?
- A forint árfolyam- és kamatkockázata leginkább a lakosságot érinti. A cégek jelentős része ugyanis euróban számláz, abban adósodik el és takarít meg, az ipar zöme euróban gondolkodik. A magyar gazdaság nagy hányada tehát gyakorlatilag az eurózónába tartozik. Magas politikai körökben elterjedt nézet, hogy a gyenge forint jó az exportőröknek, és így az egész gazdaságnak. Csakhogy az exportőrök is importálnak és így is úgy is euróban számolnak, tehát számukra másodlagos a forint árfolyama...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.