AZ ÁLLAM ÉN VAGYOK

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: DR. SZÜDI JÁNOS
2018.06.23.

Az Országgyűlés kormánypárti képviselői két nap alatt megteremtették annak lehetőségét, hogy a Kormány saját hatáskörben megváltoztassa Magyarország közjogi berendezkedését. Az Országgyűlés 2018. április 11-én 127 [2/3-nál kevesebb] szavazattal elfogadta a „Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról” címmel, 2018. április 9-én, egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatot. Ez a törvény azért mérföldkő az ország irányításának alakításában, mivel a ténylegesen kialakult helyzetnek megfelelően törvénybe foglalta a demokratikus jogállam megszüntetésének befejezését. Nem kellett hozzányúlni az Alaptörvényhez. Elégséges volt – „feles” törvényekkel – megváltoztatni a kormányzati munkamegosztás rendjét.

A kormányzati feladatmegosztás rendje az Alaptörvényben

A változás megértéséhez nélkülözhetetlen megismerni az Alaptörvény Kormány és tagjai jogállását meghatározó rendelkezéseit. „A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.” [Alapt. 15. cikk (1) bek.] Az Alaptörvény a lehető legtágabb körben biztosít mozgásteret a Kormánynak, amikor – az Alkotmánytól eltérően – nem sorolja fel a Kormány feladatait Ez a megoldás jogbizonytalanságot eredményez, mivel fogalmai felfoghatók szűkebb és tágabb értelemben. Szűkebb értelemben a Kormány „mozgástere” azokra az ügyekre terjed ki, amelyekben van jogszabály – jogszabály az önkormányzat rendelete is – azonban az nem határozza meg kifejezetten az elintézésre jogosult szervezetet. Tágabb értelemben – az előzőeken túl – a Kormány „jogköre” kiterjed minden olyan kérdésre, amelyben nem született jogszabály. A „szerv” fogalom szűkebb értelemben a közigazgatás szerveit, tágabb értelemben a jog által elismert minden szervezetet jelenti.

Ez a bizonytalanság kihat a Kormány rendeletalkotási jogosultságának megítélésére is. Egyik lehetséges kormányzati filozófia e területen: az alapvető jogoknak és kötelezettségeknek törvényben kell megjelenniük. A végrehajtó hatalom a törvény keretei között szabályozhat. Ennek az elvnek az érvényesítése valóságos korlátozását jelenti a végrehajtó hatalomnak. Fontos és árulkodó, hogy a kormányzás során a törvényalkotás élvez elsőbbséget, vagy a rendeleti szintű szabályozás. A törvényi felhatalmazáson alapuló rendeletalkotás elismeri a törvényhozói hatalom elsőbbségét a végrehajtó hatalommal szemben. Az Alaptörvény nem ezt a megoldást választotta...

ITT OLVASHATÓ