Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.06.21.
A magyar társadalom egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ez az arány lényegében évek óta nem változik. Ami viszont változott: az antiszemita csoportok összetétele. Mindez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felméréséből derül ki, amely a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült.
A felmérés egyik érdekes megállapítása, hogy a szélsőséges antiszemiták aránya a szocialista szavazók körében emelkedett, bár ennek igazolására a következő évek adatai adhatnak majd megerősítést. A felmérés – amelyet a TEV 2013 óta minden évben megrendel – kimutatta, hogy „az általános érzelmi elutasítást és a társadalmi távolságtartást mutató affektív antiszemitizmus csekély mértékben emelkedett a korábbihoz képest, és nem függetleníthető a magyar társadalom általános idegenellenességétől”. Mert az is kiderült ugyanis, hogy a magyarok még a cigányoknál is jobban utálják a migránsokat.
A kutatást megrendelő TEV titkárától, Szalai Kálmántól azt kérdeztük, hogy amikor ennyire ellenséges légkör vesz körbe az országban egy kisebbségi csoportot – jelen esetben a menekülteket, menedékkérőket –, az nem hat-e ki más kisebbségi csoportra. A kérdést az is indokolja, hogy a kutatók is rámutatnak: „az előítéletesség ritkán jár egyedül, az idegenellenesség gyakran ölt alakot az antiszemitizmusban is”. Szalai Kálmán ezzel egyetértve azt is mondja, hogy bár azok a válaszadók, akik elutasítóbbak más etnikumokkal szemben is, nagyobb valószínűséggel idegenkednek a zsidóktól, mégis, a zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú.
– Ebben a rangsorban a zsidóságnak nincs nagyobb elutasítottsága, mint korábban – mondja. Arra a kérdésünkre, nem ijesztő-e, hogy úgy dönt rekordokat Magyarország Európában az idegenellenességben, hogy hazánk nem célországa a menekülőknek, azt feleli: sajnálatos, hogy e témában nincs értelmes vita...
A kutatást megrendelő TEV titkárától, Szalai Kálmántól azt kérdeztük, hogy amikor ennyire ellenséges légkör vesz körbe az országban egy kisebbségi csoportot – jelen esetben a menekülteket, menedékkérőket –, az nem hat-e ki más kisebbségi csoportra. A kérdést az is indokolja, hogy a kutatók is rámutatnak: „az előítéletesség ritkán jár egyedül, az idegenellenesség gyakran ölt alakot az antiszemitizmusban is”. Szalai Kálmán ezzel egyetértve azt is mondja, hogy bár azok a válaszadók, akik elutasítóbbak más etnikumokkal szemben is, nagyobb valószínűséggel idegenkednek a zsidóktól, mégis, a zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú.
– Ebben a rangsorban a zsidóságnak nincs nagyobb elutasítottsága, mint korábban – mondja. Arra a kérdésünkre, nem ijesztő-e, hogy úgy dönt rekordokat Magyarország Európában az idegenellenességben, hogy hazánk nem célországa a menekülőknek, azt feleli: sajnálatos, hogy e témában nincs értelmes vita...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.