Szerző: BÉRES ATTILA
2018.05.27.
Az első búvárhajó az 1600-as években merült a Temze mélyére, de a tengeralattjárók fejlesztését a 20. század háborús ambíciói pörgették fel igazán. Gáláns osztrák-magyar tisztek, 9000 elsüllyesztett német civil, napokig tartó cápahorror a tengeralattjárók történetében.
Az első birodalmak felépülése óta a tenger volt az egyik legfontosabb erőforrás: akinek volt, és hajózni is tudott rajta, nagyobb, hatalmasabb lehetett riválisainál, és minden korszaknak meg is voltak a tengeri nagyhatalmai. A nagyobb és jobb hajóflották megépítésétől a világuralmat remélték, és idővel így jöttek képbe a tengeralattjárók is, amelyekből számos kudarc és emberélet árán végül félelmetes fegyver vált.
Az első tengeralattjáró ötlete Cornelius Drebbel holland származású mérnök és feltaláló fejéből pattant ki a 17. században, amikor az angol király udvarában dolgozott. 1620-ban megépítette a világ első gépét, amely víz alatt is képes volt közlekedni, kinézetre pedig leginkább két evezős csónak szerelemgyerekének tűnt. Meghajtását vízhatlan nyílásokon keresztül pár evező látta el, a merüléshez vízzel feltölthető sertésbőr hólyagokat használtak. Drebbel két hasonló, de nagyobb eszközt is épített, amelyekkel már 3 órát volt képes a Temze mélyén, 15 méteres mélységben eltölteni a király és a londoniak legnagyobb csodálkozására. De az akkori döntéshozók nem ismerték fel a lehetőséget, egyedi csodának tartották...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.