UNIÓS TÁMOGATÁS NÉLKÜL CSAK HARMADAKKORA LENNE A MAGYAR NÖVEKEDÉS - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.05.02.

A New York Times terjedelmes cikket közöl az Európai Bizottság ma bejelentendő költségvetési terveiről, amelyeknek egyik, Lengyelországot és Magyarországot érzékenyen érintő eleme az előzetes sajtóhírek szerint az, hogy az „alapértékek” tiszteletben tartásához kötnék a támogatások folyósítását, és a büntető célzatú pénzelvonást nem is lehetne vétóval megakadályozni.

Hallgassa meg

A zsebénél ütné a rebelliseket az unió

A New York Times szerzője szerint lehetséges, hogy ezt a konstrukciót annyira ügyesen kitalálták, hogy nem is fogja túlélni az elfogadás hosszadalmas folyamatát. Ha mégis, akkor sem lép hatályba 2021 előtt. Ám mindezek ellenére – írja a nagy nemzetközi tekintélyű lap – olyan törekvésről van szó, amely ott próbál ütni az európai értékeket és normákat megcsúfoló országokon, ahol az valóban fáj: a zsebükön.

A New York Times szerint az az uralkodó hangulat, amit Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke fogalmazott meg, miszerint nem lehet nem reagálni a Lengyelország és Magyarország támasztotta kihívásra, és a többi olyan országnak, mint például Szlovákia és a Cseh Köztársaság, amelyek flörtölnek az „illiberális demokráciával”, látniuk kell a következményeket.

A cikk mindenesetre ismertet néhány számadatot. Eszerint Lengyelországban 61, Magyarországon 55 százalékot tesz ki az infrastrukturális beruházások forrásain belül az uniós pénz részaránya. 

Az uniós költségvetés az egyes tagországok nemzeti költségvetésének csupán egy százalékát érte el eddig. A 2014-2020-ra elfogadott hétéves keret 155 milliárd euróra rúgott, aminek a 9 százalékát kapta meg Lengyelország, 2,5 százalékát pedig Magyarország. Magyarország három százalékos növekedési üteme csak egy százalékos lenne a kohéziós támogatások nélkül – írja a New York Times. A cikk ugyanakkor kitér arra, hogy ennek a pénznek a nagy részét olyan nettó befizető államoktól vásárolt felszerelésre és szolgáltatásokra költik, mint például Németország vagy Franciaország, így a támogatás ezekhez visszajut piac vagy profit formájában...

ITT OLVASHATÓ