ÚJ REMÉNYT KAPNAK A DEVIZAHITELESEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.04.

Teljesen új irányt szabhat a devizahiteles pereknek az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, aki szerint vizsgálható, hogy az árfolyamkockázatról megfelelően tájékoztattak-e, és ha nem, tisztességtelen lehet teljes áthárítása az ügyfelekre, így az nem kötelezi őket. Ez egyelőre csak egy vélemény, de nagy hatása lehet.

Korai lenne a devizahiteleseknek ünnepelniük, egyelőre ugyanis túl sok a bizonytalanság azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amit az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka tett. Az azonban egyértelműen kimondható, hogy az erősen fogyasztóbarát megközelítés kifejezetten nekik kedvez.

Jevgenyíj Tancsev szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahitelek árfolyamkockázatát a kölcsönt felvevőre terhelő, jogszabályban rögzített feltétel tisztességtelenségét, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően. Ha emiatt a feltétel tisztességtelen, akkor nem kötelezi a fogyasztót.

Márpedig ez merőben új megközelítés a magyar bírósági gyakorlathoz képest. A 2014-es devizahiteles törvények (ezek rendelkeztek az elszámoltatásról és a forintosításról is) ugyanis a kölcsönt felvevőre hárították az árfolyamkockázatot, és ettől kezdve törvényen alapultak a szerződések, tehát a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható. Ez volt a Kúria álláspontja is, amiről egy 2014-es cikkünkben itt írtunk.

Saját farkába harapó kígyó a magyar gyakorlat

Pedig a Kúria még 2014-es jogegységi határozatában - amelyre hivatkozva a kormány megalkotta a devizahiteles törvényeket - kimondta, hogy az árfolyamkockázat egyoldalúan az adósokra terhelése önmagában nem tisztességtelen (ezt honlapunkon teljes terjedelmében itt találja), a tisztességtelenség kérdése azonban vizsgálható, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára a szerződés és a tájékoztatás nem volt világos és érthető. Csakhogy aztán megszülettek a devizahiteles törvények, ettől kezdve már fel sem merült a tisztességtelenség vizsgálata. Olyannyira nem, hogy információink szerint még abban a perben sem vizsgálta a bíróság, amelyben a devizaadós mellett tanúskodott a kölcsönt nyújtó pénzintézet volt alkalmazottja. Ő hajlandó volt a bíróság előtt elmondani, hogyan tájékoztatták félre az ügyfeleket, a bíróság azonban – mivel már törvényen alapult az árfolyamkockázat áthárítása – ezt figyelmen kívül hagyta, mert véleménye szerint nem vizsgálhatta...

ITT OLVASHATÓ