Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.05.24.
A földi populáció megállíthatatlannak tűnő növekedése mellett a lakosság urbanizációja is a huszadik század második felében gyorsult fel. Míg a Világbank adatai szerint 1950-ben az akkori 2,5 milliárd ember 30 százaléka lakott városokban, ma a bolygó 7,6 milliárd lakosának 55 százaléka urbánus környezetben él. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának (DESA) friss előrejelzése szerint a vidékiek még inkább kisebbségbe szorulnak a jövőben: 2050-re a közel tízmilliárdos népesség 68 százaléka élhet majd városokban.
Az előrejelzések szerint azonban az urbanizáció növekedése földrajzilag meglehetősen egyenlőtlen lesz. 2018 és 2050 között a 2,5 milliárd új városi lakos 35 százalékáért három ország felel majd: India (~416 millió), Kína (~255 millió) és Nigéria (~189 millió). Ez azért is fontos változás, mert jelenleg a világ teljes vidéki lakosságának 90 százalékáért Ázsia és Afrika felel: Indiában 893 millióan, Kínában pedig 578 millióan élnek városokon kívül.
Népességi trónfosztás és megavárosok
A világ legnagyobb városai között is alapos átrendeződés várható. A mostani csúcstartó az agglomerációval együtt 37 millió lakossal rendelkező Tokió, amelynek növekedése az ENSZ előrejelzése szerint 2020-ban áll meg, míg a jelenleg 29 millió lakosával második Delhi folyamatos növekedés mellett veszi át az első helyet 2028 környékén. Ezzel egy időben India is elveszi a legnépesebb ország címét Kínától...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.