TORKIG VAN ORBÁN ÁLMÁVAL AZ ÁTLAGMAGYAR

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Vasárnapi Hírek / BERÓ ZSOLT
2018.05.13.

"Az biztos, hogy a profi labdarúgásra nem szabad költségvetési pénzt költeni.” Egy mondat, amely a Publicus Intézet legfrissebb, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített kutatása szerint a magyarok mintegy 80 százalékának véleményét tükrözi. Az idézet viszont valójában Orbán Viktortól származik, aki még 2010 elején, a miniszterelnöki székbe készülve fogalmazott így. Hatalomra kerülve aztán kormánya elképesztő mértékben kezdte önteni az állami milliárdokat a magyar labdarúgás feneketlennek tűnő kútjába, mit sem törődve azzal, hogy a többség ezt már nem nézi jó szemmel - a Vasárnapi Hírek elemzése.

„Oktatásra, kultúrára, sportra mindig lesz pénz! Mert a pénz olyan, mint az idő, arra jut, amire akarjuk, hogy jusson” – hangzik egy másik kijelentés a miniszterelnök már említett, 8 évvel ezelőtti nyilatkozatából. Nos, hogy a hármas felsorolásból az első két területtel valóban bőkezű volt-e azóta a kormány, erősen kétséges, ami viszont biztos: a sportra, és ezen belül is főként a labdarúgásra tényleg „akarták, hogy jusson”.

Üres stadionok, méregdrágán

Az egyik legnagyobb tételt a sokat kritizált stadionépítések jelentik. Az Orbán-kormány 2010-es regnálása óta, a már bejelentett beruházásokkal együtt, nagyjából 340 milliárd forintot költött arénákra az NB I-es és NB II-es klubok, illetve a válogatott számára. A jókora tortából a legnagyobb szeletet éppen utóbbi, vagyis a még mindig csak készülő új Puskás-stadion hasítja ki, amelynek költségei a becslések szerint valahol 200 milliárd körül állhatnak meg, ezzel Európa egyik legdrágább sportlétesítménye lehet. A probléma ráadásul, hogy – bár az alacsony színvonal és nézőszámok miatt szinte az össze beruházás megtérülése problémás – az összes közül ezt lesz a legnehezebb hosszútávon nyereségesen üzemeltetni, hiszen a magyar válogatott évi 5-6 hazai meccsén kívül egyelőre nem látszik, mit rendeznek majd benne. Ráadásul hozzátehetjük, a nemzeti együttes mostani formáját nézve nem garantált, hogy bármikor megtelik a nagyjából 65 ezres nézőtér.

A csillagászati összegek és a szerény teljesítmény közt feszülő ellentmondást a jelek szerint a választók is érzik, a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült felmérésében legalábbis a megkérdezettek 79 százaléka nem ért egyet azzal, hogy első- és másodosztályú focicsapatok állami pénzen kaptak vagy kapnak új stadiont. Úgy fest, ez a terület egyike azon keveseknek, ahol még a kormánypárti szavazók is nehezményezik kedvencük politikáját: a magukat Fidesz-szavazónak vallók 60 százaléka is ellenzi a közpénzből épülő arénákat, és – 10 százaléknyi válaszmegtagadó mellett – csak feleannyian (30 százalék) vannak a támogatók a fideszesek között. Az ellenzéki szimpatizánsok elsöprő mértékben elutasítók a kérdésben: az MSZP-sek 96, a Jobbikosok 95 százaléka szerint ezeknél a beruházásoknál nincs helye az állami milliárdoknak, de a bizonytalanok 85 százaléka is ezen a véleményen van...

ITT OLVASHATÓ