Szerző: hvg.hu
2018.05.25.
Ha igazán nagy újítást keresünk a kormányzati struktúrában, leginkább a Lázár János vezetése alatt hatalmas pénzosztó központtá növő Miniszterelnökség szétdarabolása tűnhet fel. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a döntés is másnak a kezébe került volna át.
Annak ellenére így van ez, hogy a már Gulyás Gergelyhez tartozó kancellária elveszíti legnagyobb „kincsét”, az uniós kohéziós források menedzselését is, ami az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Forradalmi változásról persze nincs szó, hiszen a 2010-es kormányváltás után a források kezelése a tárca elődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott. Volt azonban akkor egy nehezen hanyagolható szál a történetben: az illetékes hivatalt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Simicska Lajoshoz közeli Petykó Zoltán vezette.
Hogy a hivatal Lázár János alatt kötött ki, akkor azzal magyarázták, hogy nem működött eléggé hatékonyan. Márpedig annak érdekében, hogy a 2007-2013-as időszakban ne veszítsen pénzt az ország, egy nagyon fókuszált lehívásra volt szükség – a gyorsaság Lázárnál pedig leginkább abban nyilvánult meg, hogy kevés nagyprojektre szórták ki a pénzt. A Miniszterelnökség alá rendelésnek persze volt egy másik hozadéka is: a pályázatok kiírásakor, a projektek kiválasztásakor így könnyebb volt érvényesíteni a kormányközeli vállalkozások érdekeit.
Más kérdés, hogy a gyakorlat az előző uniós ciklus zárása, vagyis 2015 után sem változott. És bár Lázár János maga is beszélt arról, hogy gigaberuházásokra kiszórni százmilliárdokat nem az EU-források leghatékonyabb felhasználási módja, a 2014-2020-as ciklusban turbófokozatra kapcsoltak ebben. A kormány azt ígérte, hogy a választásokig elosztják a 2020 végéig rendelkezésre álló EU-pénzt, és azt meg is tették - sokszor hasonló módszerrel, százmilliárdot is meghaladó projektekre szétosztva a 8000 milliárdos keret jelentős részét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.