Szerző: MAGYAR PÉTER
2018.05.25.
A barbárok betörnek, és feldúlják Rómát – ezzel a középkori apokaliptikus képpel írja le a londoni Financial Times a küszöbön álló olasz kormányalakítást, a mindenki által rettegett „zöld–sárga” koalíció hatalomra kerülését. Nyolcvan napig tartó alkudozás, próbálkozás után ez maradt az egyetlen lehetőség, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az idegenellenes Liga, két euroszkeptikus, populista erő szövetsége. Berlusconi háttérbe vonult; „nem támogatja, de nem is akadályozza a kormányalakítást”, a jobbközép pártszövetségnek ezzel gyakorlatilag vége. „Felforgatják a hagyományokat és tapasztalatlanok, ráadásul oly mértékben, amire nem volt példa eddig az európai demokráciák történetében” – veri félre a harangokat a brit lap. De nincs jobb véleménnyel az Economist sem: adócsökkentők, költekezők, euróellenesek, oroszbarátok, a piacoknak nagyon aggódniuk kellene – véli.
Két teljesen eltérő múltú és gyökerű politikai formáció kötött szövetséget a hatalomért. Ha úgy tetszik, egy jobb- és baloldali populista erő (ilyen koalícióra csak Görögországban volt eddig példa), amelyek begyűjtötték az elégedetlenek elitellenes tiltakozó szavazatait, és megpróbálták összefésülni eltérő, de egyaránt teljesíthetetlen választási ígéreteiket. Az eredmény egy 58 oldalas szerződés, amely a „változás kormányát” ígéri. „A nép kerül velünk kormányra” – állítja Luigi Di Maio, a mozgalom politikai vezetője, az egyik aláíró. A másik: Matteo Salvini, a Liga vezére.
Miután egyikük sem lehetett miniszterelnök a másik vétója miatt, közös megegyezéssel harmadik személyt kerestek és találtak egy 54 éves jogász, Giuseppe Conte egyetemi tanár személyében, aki eddig messze távol tartotta magát a politikától, és soha semmilyen államigazgatási funkciót nem töltött be. „Ő lesz a szerződés végrehajtója” – mondja Di Maio és Salvini. Nem kétséges, a katolikus és mérsékelten baloldali Conte kiváló jogász; Rómában végzett, de tanult és tanított az amerikai Yale egyetemen, a párizsi Sorbonne-on, Cambridge-ben, New Yorkban, Bécsben, ért a vállalati és kereskedelmi joghoz, dolgozott nagy cégek válságkezelőjeként, ért a magánjoghoz. Hogy miniszterelnöknek beválik-e, éppúgy kétséges, ahogy az egész zöld–sárga koalíció jövője.
Egyesek szerint alkotmányossági probléma, hogy az új kormányfőt „senki sem választotta”, és döntéseit a két pártvezető állandó felügyelete alatt hozhatja csak meg. „Hazatelefonál majd az Európai Tanács üléseiről, hogy aláírhatja-e a közleményt?” – teszi fel az ironikus kérdést több elemző. „Itália ismeretlen vizek felé indult el” – írják. Di Maio azonban lelkes: „A Harmadik Köztársaság elkezdődött” – mondta diadalittasan az államfőtől távozóban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.