NYUGDÍJ: MÁR JÓ ÚTON JÁR A NAGY ÁLLAMI MUTATVÁNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.16.

Számos felmérés mutatja, hogy mennyire pesszimistákká váltak a magyarok várható nyugdíjukkal kapcsolatban. A legfrissebb kutakodásból azonban az derült ki, hogy a fiatalok egészen másképp látják a helyzetet. Az időskori „dőzsölést” azonban ez a korosztály sem az állami juttatásoktól, hanem saját külön erőfeszítéseitől várja.

A kormány egyre erőteljesebben sulykolja mindenkibe, hogy ha nem akar idősen nyomorogni, akkor tegyen félre. Lehetőleg minél többet. Az újonnan felálló kormány pedig mintha még a korábbinál is sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne erre. A miniszterelnök szemében mindentudó (vagy esetleg éppen fordítva, Orbán Viktor ötleteit készségesen felmutató) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben is. Az Államkincstár elnöke is határozott intézkedéseket sürgetett az előtakarékoskodás növelése érdekében.

Intenzíven folyik az ötletelés, például a gyermekvállaláshoz és felneveléshez kötött nyugdíjpluszról. Mindez (külön-külön, de különösen együtt) meglehetősen egyértelműen az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. (Ha elég megtakarítást gyűjtöttek össze az emberek, akkor ez nem jár nagy társadalmi megrázkódtatással, akinél pedig igen, az az államot – mint már most is látszik – a legkevésbé sem érdekli.) Érdemes felidézni, hogy a Ptk. 2016. július elsején életbe lépett módosítása tulajdonképpen bevezette a kötelező szülőtartást.

Zúdul a pénz a piaci szereplőkhöz

A riogatásba (mennyire sanyarú sors is várhat azokra, akik csak az államban bíznak) persze lelkesen beszálltak a piaci szereplők – bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak – is, amelyek természetesen azt szeretnék, hogy minél több pénz áramoljon hozzájuk. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek jegybanki statisztika szerint 2017-ben 101 milliárd forintra rúgtak, ami több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tagdíjbevételek nagyobb részét, 59 százalékát az egyéni befizetések tették ki a munkáltatói hozzájárulással szemben. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 9,7 milliárd forint volt, ami 31,3 százalékkal több, mint 2016-ban. (A várakozások szerint a mostani adóbevallást követően újabb rekord születhet ezen a téren.)

A biztosítóknál már nem tűnik ennyire egyértelműen kedvezőnek a kép (talán ezért merült fel az állami beavatkozás ötlete). Az új életbiztosítási szerződések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest. A díjbevétel 21 százaléka köszönhető a nyugdíjbiztosításoknak...

ITT OLVASHATÓ