QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.05.17.
A friss Erdős Pál-díjas matematikus, Csóka Endre elmeséli, hogyan jutott a társasjátékoktól a gráfelméletig, miért jó a szegregált oktatás, lehet-e politizálniuk a kutatóknak, és hogy mateknemzet-e Magyarország.
Csóka Endre szerdán vette át a legkiemelkedőbb 40 év alatti matematikusnak járó Erdős Pál-díjat. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa Lovász László MTA-elnök hatására és az ő szárnyai alatt kezdett a gráfok limeszelméletével foglalkozni, de már gimnazistaként több ezüstérmet hozott haza a matematikai diákolimpiákról, amiért már 17 évesen miniszterelnöki ösztöndíjat kapott.
A kutató legutóbb a Qubiten megjelent, az országgyűlési választásokat matematikailag elemző tanulmányával tűnt fel, de hangsúlyozta, ez nem játszott és nem is játszhatott volna szerepet a díj odaítélésében. Egyrészt a döntés már a tanulmány megjelenése előtt született meg, másrészt az a tanulmány inkább alkalmazott vagy népszerűsítő írásnak számít, nem az elméleti matematikai mélysége adta a jelentőségét.
Elsődleges kutatási területed a gráfelmélet, mivel foglalkozol pontosan?
A gráf azt jelenti, hogy van néhány pontunk és egyes pontpárok össze vannak kötve egy éllel. A gráfok sok mindent reprezentálhatnak, például ismeretségi hálózatot vagy egy közlekedési hálózatot. Mi a nagy gráfok (hálózatok) elméletét próbáljuk megérteni. Ez úgy viszonyul a klasszikus gráfelmélethez, mint a statisztikus fizika a klasszikus fizikához. A klasszikus fizikában vannak részecskéink, azoknak van valamilyen helye, sebessége, perdülete, stb. De ha a körülöttük levő levegőt akarjuk megérteni, akkor nem kell tudnunk, hogy melyik részecske hol van vagy merre megy, hanem bizonyos mennyiségekből átlagot számolunk, amiből meg tudjuk mondani, hogy a levegőnek mekkora a nyomása, mekkora a hőmérséklete, és mi az összetétele. Ezáltal részecskénként semmit nem mondtunk el róla, csak néhány átlagos mennyiséget, azok viszont minden számunkra érdekes információt tartalmaznak.
Mi valami ilyesmit próbálunk csinálni gráfokkal. Például ha veszünk egymilliárd csúcsot, és mindegyik csúcspárra pénzfeldobással döntünk , hogy össze legyenek-e kötve vagy sem, és ezt eljátsszuk kétszer, akkor kapunk két véletlen gráfot, amelyekről nagy eséllyel az derül ki, hogy klasszikus gráfelméleti szempontból ez két lényegesen különböző gráf, mégis az összes lényeges tulajdonságuk ugyanolyan. Ezt a jelenséget próbáljuk megérteni...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.