Szerző: Ténygyár
2018.05.17.
- A szoftver, ami pont úgy gondolkodik, mint egy kém
- A hamarosan Budapesten előadó Peter Thiel cége, a Palantir mindent lát, mindent hall és mindent ellenőriz, ha akar
Peter Cavicchia, egykori amerikai titkosszolgálati ügynök Jersey City belvárosában különleges feladatokat látott el a JPMorgan pénzügyi cégnél. Az általa vezetett belső fenyegetettséggel foglalkozó csoport – a legtöbb nagy pénzintézetnél van ilyen – számítógépes algoritmusokat használt a bank dolgozóinak monitorozására, így védve őket az alattomos kereskedők, befolyásolási kísérletek és mindenféle rossz szándékú egyedek ellen.
Engedve a zsiványság csábításának
A Palantir Technologies Inc. adatbányászati cég már 2009-ben szerződött a JPMorgannel: a Palantir a belső ellenőrök számára felszippantja az e-maileket és böngészési előzményeket, a céges okostelefonok GPS-helyeit, a nyomtatási és letöltési tevékenységet és a digitálisan rögzített telefonbeszélgetések átiratait. A Palantir szoftvere összegyűjti, előkeresi, rendezi és árgus szemmel átvizsgálja, elemzi ezeket a feljegyzéseket, kulcsszavakat és viselkedési mintákat – Cavicchia csapata így óvja a vállalati vagyont a lehetséges visszaélések ellen. A Palantir algoritmusa felhívja például a belső fenyegetettséggel foglalkozó csoport figyelmét arra, amikor a munkavállaló a szokásosnál később jelentkezik munkába, ez már a potenciális elégedetlenség jele – legalábbis a szoftver szerint.
Komoly adatmennyiség gyűlt tehát össze Cavicchia kezében, aki egy idő után engedett a zsiványság csábításának. A cég dolgozó közben keserűen viccelődtek azon, hogy Cavicchia meghallgatja a hívásaikat, elolvassa az e-mailjeiket, és nézi, merről jönnek és hová mennek. És nem is tévedtek. Néhányan hamis információkkal turbózták fel a kommunikációjukat, hogy lássák, Cavicchia említi-e a meetingen.Nos, említette.
Mindez akkor ért véget, amikor a bank vezető tisztségviselői ráébredtek, hogy őket is figyelik, és az, ami a big data szakértői és a globális pénzügyek között kötött ígéretes házasságnak indult, átfordult egy mocskos kémkedési botrányba. A jókora kalamajka – amelyről mit sem tudott – baljóslatú fordulattal járt a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb stratupjaként elkönyvelt Palantir számára is: a globális terrorellenes háborúra tervezett hírszerzési platformot fegyverként fordította a hétköznapi amerikai otthonok ellen a belső fenyegetettséggel foglalkozó csoport.
A Palantirt Peter Thiel néhány évfolyamtársával 2004-ben alapította, és azonnal ráharaptak a Pentagon és a CIA afganisztáni és iraki tevékenységében rejlő lehetőségre. Egy kém agyával kezdtek gondolkodni: kitapintható, látható, kiszagolható és meghallható információkat gyűjtve és elemezve. A szoftver különböző adatforrásokból – pénzügyi dokumentumokból, légitársasági foglalásokból, mobiltelefon-nyilvántartásokból, közösségimédia-megjelenésekből – hozta felszínre azokat a kapcsolatokat, amelyek felett könnyen átsiklottak az emberi elemzők. Ezután egy pókhálóhoz hasonló, színes, könnyen értelmezhető grafikával jelenítette meg a kapcsolódásokat. Az amerikai kémek és különleges erők azonnal beleszerettek; Palantirt telepítve sikerült többek között elkerülni a közúti bombákat, nyomon követni a merényletre készülő ellenfeleket, sőt még Oszama bin Laden levadászásában is szerephez jutott a cég.
A katonai siker maga után vonta a polgári szeződéseket. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma például a Palantirt használja a biztosítási csalások felderítésére, kiszűrésére. Az FBI bűnügyi nyomozásoknál veti be, a belbiztonsági minisztériumnál pedig a légi utasok vizsgálata a feladata, valamint az, hogy rajta tartsa a szemét a bevándorlókon.
A rendőri szervek New Yorkban, New Orleansban, Chicagóban és Los Angelesben is előszeretettel használták, gyakran olyanokat is a digitális háló csapdájába csalva, akiket semmilyen bűncselekmény elkövetésével sem gyanúsítottak. Emberek és tárgyak skatulyái bukkannak fel a Palantir képernyőjén, további dobozokhoz kapcsolódva, felcímkézve: „A kollégája”, „B-vel él”, „Telefonszáma”, „Autójának rendszáma”, „ C húga”, sőt „D szeretője”. Ha a hatóságoknak fényképük is van, a többi már egyszerű. A járművezetői engedélyek és a személyazonossági fotók adatbázisaira kattintva a bűnüldöző szervek manapság már az Egyesült Államok felnőtt lakosságának több mint felét tudják azonosítani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.