Szeerző: VITRAI BARBARA
2018.05.23.
„A jelentéssel az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
Az alapítvány idén második alkalommal készített éves összefoglalót a Gyermekjogi Egyezményben foglalt jogok érvényesüléséről. A Gyermekjogi jelentés a jogszabály-változások, a kormányzati és civil akciók mellett a médiatudósításokat is számba veszi annak érdekében, hogy teljesebb képet adhasson a társadalmat 2017-ben foglalkoztató legfontosabb gyermekjogi kérdésekről. Tárgyalják többek között a gyermekek elleni erőszak, a családjuktól távol, intézetekben nevelkedő gyerekek, a gyermekprostitúció, vagy a fogyatékossággal élő gyerekek helyzetét.
A gyermekek elleni erőszakkal szembeni tilalom
A gyermekbántalmazásról szóló fejezet középpontjában idén a gyerekek fizikai fenyítésének társadalmi elfogadottsága áll, amely annak ellenére alakult így, hogy a gyermekek elleni fizikai erőszakot már 12 éve jogszabály tiltja. A gyerekverés elterjedtségére egy tévéműsor világított rá, ahol a vendégek – köztük egy pszichológus – arról beszélgettek, hogy szabad-e, és ha igen, mikor indokolt pofonnal fegyelmezni a gyereket. A nézők között végzett adhoc közvéleménykutatás szintén azt mutatta, hogy a válaszolók döntő többsége szerint rendben van az, ha néha nevelő célzattal ráütünk a gyerekre.
A műsor tartalma miatt a Hintalovon Alapítvány tavaly novemberben panaszt tett az NMHH-nál, de a médiahatóság állásfoglalása szerint a műsor nem támogatta a gyerekverést, mivel az abban szereplő szakértő „nem testi fenyítésről, hanem a gyermek érdekében alkalmazható fizikai ráhatásról beszélt”. Érvelésével az NMHH ugyancsak relativizálta a gyerekekkel szembeni fizikai erőszakot, amennyiben a törvényi tiltás ellenére a hatóság szerint is létezik helyes, „a gyermek érdekében történő” fizikai erőszak. Erről itt írtunk bővebben.
A Hintalovon Alapítvány mérése szerint a tavalyi évben 400 százalékkal több cikk foglalkozott a gyermekek szexuális zaklatásával, de az ügyek többsége még mindig titokban marad.
Szintén ebben a fejezetben tárgyalják a gyermek- és fiatalkorúak ellen elkövetett bűncselekmények számának változását. Az áldozatok száma az utóbbi 3 évben stagnálást, illetve kismértékben csökkenést mutatott, kivéve a 14 éven aluliak ellen elkövetett szexuális erőszakot, ahol enyhe növekedést látunk. A Hintalovon szerint – bár fontos kiemelni, hogy a szexuális bűncselekmények áldozatainak körében nőtt a 14 éven aluli áldozatok száma – ez a bejelentések emelkedésének és a látencia csökkenésének, nem pedig az erőszak tényleges növekedésének tudható be.
2017 januárjától lépett életbe a gyermekvédelmi törvény szigorítása, melynek értelmében „súlyos veszélyeztetésnek” minősül a szülő részéről az együttműködés hiánya, vagyis ezzel az indokkal a gyermek kiemelhető a családból. A jogszabályváltozás ellen korábban több szakmai szervezet is felszólalt, mivel – megítélésük szerint – a javaslat valójában nem alkalmas a tragédiák megelőzésére.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint miközben a szülőt kötelezik az együttműködésre, a másik oldalon álló „hatóság” csak igen ritkán szembesül felelősségre vonással, ha szakmailag hibás döntést hozott. A szigorítás több olyan, nagy médiavisszhangot kiváltó esetnek köszönhető, mint amilyen a súlyos alultápláltság miatt életét vesztett kisgyerek esete, ami „gyöngyösi gyermekbántalmazási ügyként” vonult be a köztudatba.
A gyermekvédelmi törvényen kívül a közoktatás területén is voltak jelentős jogszabály-változások. Elfogadták a köznevelési törvény módosítását, amely a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTM) küzdő gyermekeket érinti. Bár az EMMI szerint a módosítás célja, hogy az ilyen nehézségekkel küzdő gyerekek sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, a jogszabály heves vitát váltott ki a szakma és a szélesebb társadalom körében is.
Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a gyerekek a jövőben nem kaphatnak mentességet különböző tananyagok megtanulása, illetve az osztályozás alól. A másik vitatott változás, hogy a jövőben a gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyerekek bizonyos készségtantárgyakra való tanításához nem szükséges gyógypedagógusi végzettség...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.